Lengyelország néhány év alatt a harmadik uniós tagország, amelyben szabad választások révén megalakult kormány megsérti a jogállami alapelveket, hogy ellenőrzése alá vonjon állami intézményeket – írta A lengyel dilemma című kommentárban a szerző, Reinhard Veser.

Szerinte Romániában posztkommunisták, Magyarországon és Lengyelországban nemzeti konzervatív pártok jártak így el.

Az EU mindegyik esetben gyorsan reagált az alapvető elvek megsértésére – tette hozzá a FAZ szerzője. Magyarországgal kapcsolatban kifejtette, hogy a román esettel ellentétben nemcsak uniós alapszabályokról volt szó, hanem egy politikai vitáról is, hiszen Orbán Viktor kormányfő számos alkalommal elmondta, hogy tévútnak tartja az európai egységfolyamat alapját jelentő liberalizmust. 

Ez a magyar kormányfő vitathatatlan joga, mert éppen ilyen kijelentésekkel nyert választást, és így rendelkezik felhatalmazással arra, hogy ennek megfelelő politikát folytasson – írta Reinhard Veser. A gond szerinte csak az, hogy a két szintet nehéz elválasztani egymástól. 

Az igazságszolgáltatás függetlenségét korlátozó és a médiát az állami nyomással szemben sérülékennyé tévő törvények ugyan ellentmondanak azoknak az elveknek, amelyekre az EU felépül, de ha komolyan vesszük Orbánt, akkor ezek a jogszabályok egyben kifejezik a választott magyar kormány politikai meggyőződését – írta a FAZ szerzője.

Az EU szerinte nem talált igazi kiutat ebből a dilemmából. Az Európai Bizottság hevesen bírálta a budapesti vezetést, de kötelezettségszegési eljárásai csak súrolták a konfliktus tulajdonképpeni politikai magvát, és végül patthelyzet állt elő, amellyel mindkét fél együtt tud élni.

A FAZ szerzője kiemelte, hogy a lengyelországi fejlemények a magyar dilemma kiéleződését jelentik, hiszen az új varsói kormány nemcsak gyengébb demokratikus legitimációval rendelkezik, mint budapesti példaképe, hanem gyorsabban és brutálisabban bontja le a jogállami alapelveket.