Az ígéret szép

Nehéz kiigazodni az új athéni vezetésen. A január végén hatalomra került radikális baloldali Sziriza vezette kormány – élén a karizmatikus Alexisz Ciprasszal – folyamatosan arról biztosítja az európai uniós politikusokat, hogy dolgozik az országot 2010 óta életben tartó, 240 milliárd eurós hitelprogram fejében elvárt reformcsomagon. Hazatérve aztán egészen más retorikára vált, és másképp is cselekszik. Ciprasz a múlt héten például 200 millió eurós költségvetési pluszkiadással járó szociális intézkedéscsomagot fogadtatott el a parlamentben, anélkül, hogy erről a hitelprogramot felügyelő IMF-fel, Európai Bizottsággal (EB) és Európai Központi Bankkal (EKB) konzultált volna.

Az EU-ellenes, konzervatív Független Görögök (ANEL) párttal kormányzó Ciprasz ezzel valójában a választási ígéretét, a megszorítások okozta humanitárius katasztrófa enyhítését teljesítette. Az intézkedések keretében a legszegényebb mintegy 30 ezer háztartás havi 70-től 220 euróig terjedő lakhatási támogatást kap, visszakötik az elektromos áramot azokba a lakásokba, ahol a számlafizetés tartós elmaradása miatt kikapcsolták, és ezenfelül 300 ezer ember rendszeres élelmiszersegélyben részesül.

Ciprasz a múlt pénteken megint Brüsszelben járt, ahol a hitelcsomag utolsó, Athén számára létkérdésnek számító, 7,2 milliárd eurós részletének lehívásáról volt szó. Bár a görög politikus keményen indított – közölve, hogy kormánya nem tesz eleget a konzervatív elődje által vállalt, ám idő hiányában be nem fejezett kötelezettségeknek –, a megbeszélés megint megnyugtató megegyezéssel végződött. Újfent megígérte, hogy felgyorsítja a reformokat, az EU vezetői – köztük Jean-Claude Juncker, az EB elnöke – pedig biztosították arról, ha mindezek teljesülnek, Athén megkaphatja a felfüggesztett részletet.

Az ismét eltérően értelmezett megállapodás miatt a felkorbácsolódott kedélyek közepette került sor hétfőn Angela Merkel német kancellár és Ciprasz első hivatalos találkozójára Berlinben. Ciprasz gesztusai nem hatották meg Merkelt, aki azzal hűtötte le tárgyalópartnerét és a kíváncsiskodó újságírók reményeit, hogy a görög segélyprogram további részleteiről semmit sem tud mondani, hiszen ő csak az euróövezet 19 országának egyikét képviseli, a döntések Brüsszelben születnek. Érdekes módon a görög kormányfő kedden a két német ellenzéki párt, a Zöldek és a Szirizával ideológiai rokonságot ápoló Baloldal vezetőivel tartott találkozón ígérte meg, hogy kormánya hétfőig részletes reformcsomaggal áll elő.

Ciprasz igen szorongatott helyzetbe sodorta magát, hiszen olyan reformtervet kell kidolgoznia, ami nem jár további megszorításokkal, ugyanakkor elfogadható az európai partnereinek, elkerülve az államcsődöt. Az előző, konzervatív–szocialista koalíció a korkedvezményes nyugdíjaknál további szűkítéseket, a nyugdíjak újabb megvágását vállalta, aminek megvalósítását most az EU és az IMF a Ciprasz-kormányon kéri számon. Kényes kérdés a privatizáció, mert Ciprasz bejelentette a leállítását, holott az eladásokból csak az idén jelentős, 4 milliárd eurós bevétele lehetne az államkasszának.

Szintén nehezen vállalhatja magára a baloldali athéni vezetés a kedvezményes áfa megszüntetésének brüsszeli javaslatát, ami a recesszióból épp kilábaló gazdaság húzóágazatát, a turizmust érintené érzékenyen. Ily módon a görög szigeteken működő idegenforgalmi vállalkozásokat és hoteleket terhelő áfa a jelenleginek a duplájára, 13 százalékra emelkedne. Ciprasznak ráadásul nemcsak a választóira kell figyelemmel lennie, hanem a pártjára is, amelyben marxistáktól kezdve maoisták, trockisták ugyanúgy nagy számban képviseltetik magukat, mint szociáldemokraták, euroszkeptikusok.

Megegyezés hiányában viszont a helyzet azzal fenyeget, hogy Athén – ahogy a görög válság 2008-as kirobbanása óta időről időre – ismét a fizetésképtelenség határára kerülne. Újból felvetve a dilemmát: marad vagy távozik az eurózónából. Ciprasz nemrég maga is elismerte, hogy a hitelprogramban biztosított források nélkül kormánya csak április végéig képes finanszírozni az állam működését. Utána el kell döntenie: a befolyó bevételekből az állami alkalmazottakat, a nyugdíjasokat fizeti ki, vagy a hitelezőit. Márpedig Athénnak az idén az IMF-fel, az EKB-val, az eurózóna jegybankjaival és más uniós alapokkal szemben közel 30 milliárd eurónyi kötelezettségének kell eleget tennie.

Miközben a görög adósságleírás kérdésében az eurózóna tagállamai egységesen elutasítóak, a kiszámíthatatlan következményekkel járó, grexitnek elnevezett kilépés az eurózónából már megosztja a tagállamokat. Juncker és Merkel bent akarja tartani Athént a 19-ek klubjában, amivel egyébként Brüsszel a tárgyalási pozícióját gyengíti. De a német kancellár – Berlin fizette a legnagyobb részt, 63 milliárd eurót a 2010 óta tartó hitelprogramból – egy ponton túl már nem akar tovább engedni.

A helyzetet bonyolítja, hogy a görög válság a Sziriza hatalomra kerülésével egészen új geopolitikai megvilágításba helyezte az országot. Ciprasz hajlandó Moszkva és Peking felé nyitni, olyannyira, hogy áprilisban ellátogat Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Hírek szerint a megbeszélésen napirendre kerülhet az Athénnak nyújtandó kedvezményes orosz kölcsön. Cipraszt Moszkvában megelőzi védelmi minisztere, Panosz Kammenosz, akinek a tárgyalásain felmerülhet a szaloniki és a pireuszi kikötők privatizációjának ügye is.

TÁLAS ANDREA