Mélyen megosztja a finn társadalmat a közel-keleti menekültek új hullámának kezelése. Míg néhány tucat ember a múlt héten Lahti közelében kövekkel dobálta meg a migránsokat szállító buszokat, illetve az őket kísérő vöröskeresztes aktivistákat, a finn jégkorong-válogatott közleményben kérte a szurkolókat, hogy a csapat híres kék-fehér oroszlános mezét ne vegyék fel a menekültellenes tüntetésekre. „Az oroszlánok csak a jégen harcolnak, s ott is tisztességesek. Minden más helyen nemzetköziek és toleránsok” – hangsúlyozta Sinuhe Wallinheimo volt válogatott kapus, jelenlegi parlamenti képviselő.
A finn hokisok – valamint a menekültek elleni agressziót elítélő kormánytagok – az után szólaltak meg, hogy a csapat mezét viselő tiltakozók élő fallal akarták lezárni a finn–svéd határt, ahol menekültek százai léptek be finn területre. Előrejelzések szerint a tavalyi 3600 után az idén több mint 30 ezer menekült érkezik az országba. Finnországban már az 1990-es években érkezett szomáliaiak integrálása sem volt igazán sikeres. A polgárháború elől menekülők jó része még manapság is az otthonról hozott klánrendszer keretei között él, s körükben az átlagosnál jóval magasabb a munkanélküliek aránya. Gyakoriak a szomáliaiak elleni rasszista támadások is, és az elemzők úgy látják, hogy a homogén társadalomhoz szokott finnek nehezen tanulják meg, miként lehet együtt élni más kultúrájú közösségekkel.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
A volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatta meg a bíróság a Schadl-ügyben.
