Fuldokló, görcsösen köhögő, rángatózó férfiak, nők, idősek, gyerekek, könnygázfelhő, gumibotos rohamrendőrök - tegnap a hírhedt röszkei összecsapásra kísértetiesen emlékeztető képek járták be a netet. A görög-macedón határon, Idomeniben lévő menekülttáborban rekedt 6-7 ezer ember közül 300 áttörte a határon felállított határzárat, és megpróbált áthatolni macedón területre. A rendőrség ezt akadályozta meg a tömegoszlatással, és a tömeget visszaterelték görög területre. Az összecsapásban az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet szerint összesen 15 embert (köztük 9 gyereket) láttak el légzőszervi panaszokkal, és 7-et (köztük három gyereket) a kerítés okozta sérülésekkel.

Bevándorlók ülnek a Görögországot Macedóniától elválasztó határkerítésnél a macedóniai Gevgelija közelében 2016. március 1-én.

MTI / EPA / Georgi Licovszki

A menekültek hasonló okokból vesztették el a türelmüket, mint Röszkénél, vagyis mert hirtelen lelassult a tovább engedésük. Bár míg a magyar hatóságok lényegében senkit nem engedtek be innentől kezdve Szerbiából, a görög-macedón határon csak jelentősen lelassult a menekültek továbbengedése: korábban még óránként 50 ember léphette át a határt, mára napi 300 emberre csökkentették ezt a számot, miközben egy nap alatt 5-6 ezer menekült érkezik a különböző görög szigetekre. Az afgánok február 21. óta át sem léphetik a macedón határt, csakis az irakiakat és szíreket engedik át, de egy helyi aktivisták által vezetett Facebook-csoport szerint őket is csak akkor, ha a háború elől menekülnek Németországba, vagyis ha a családjához igyekszik, vagy dolgozni akar, már nem kap zöld lámpát. Probléma az is, hogy sokan semmilyen hivatalos dokumentumot nem kapnak Görögországban.

Nem engedik tovább, mert rossz helyről menekült

De van, akit ezért nem engedtek át, mert Rakkából jött, ami az Iszlám Állam (IÁ) fővárosa, és ezért gyanús lett, vagyis ha valaki egy megszállt városból elmenekül, a végén könnyen lehet, hogy az IÁ embereként lesz elkönyvelve.

Az Athénban tavaly ősz óta tevékenykedő Segítsünk Együtt a Menekülteknek szervezet aktivistája, László Luca azt is hozzáteszi ehhez, hogy aki már 30 napnál többet tartózkodott Törökországban (tehát például nem a legutóbbi aleppói bombázások elől menekült el), azt visszatoloncolják a görögök a most már biztonságosnak számító harmadik országba. Tegyük hozzá, Törökországban is városokra szűkítik a tartózkodási engedélyt a menekülteknek, aki onnan kiteszi a lábát, a rendőrség visszatoloncolja, tehát nem egyszerű Görögországba jutni.

Görögország, zsákutca

Jelenleg tehát 6-7 ezer ember rostokol Idomeninél, és nagyjából ugyanennyi Athénban, amely már hetek óta tele van, és csak rosszabbodni fog a helyzet. Már a volt olimpiai baseball-stadiont is menekülttábornak használják, az egyik gócponton, a rossz hírű Victoria téren pedig már nem is engedik ételt osztani a menekültbarát civileket.

Jelenleg alig juthat el valaki Szlovéniába és Ausztriába, vagyis gyakorlatilag kiépült az Orbán által propagált második védvonal Görögországnál. Ezzel párhuzamosan azonban még nem állt fel az első védvonal, vagyis a NATO még nem szűri a görög vizeket, amitől a menekültek számának 70 százalékos visszaesését várja Görögország. Athén a határ lezárását reklámozni is szeretné Törökországban, hogy ezzel is visszavegye az átkelési kedvet. Kérdés, akkor tényleg kevesebben jönnek-e az amúgy elég barátságtalan török menekültügyi állapotok elől menekülve, vagy csak más útvonalat fognak kialakítani.

Most 30 ezerre tehető azon menekültek száma Görögországban, akik nem mehetnek tovább, és a görög bevándorlásügyi miniszter Jannisz Muzalasz szerint egy hónapon belül 70 ezerre növekedhet a számuk. Görögország olyan lesz, mint egy zsák: Törökország felől érkeznek a menekültek, de gyakorlatilag nem léphetnek ki onnan. Így tulajdonképpen a hotspotok funkciója is megkérdőjeleződik (amelyekből állítólag egyre több épül a görögöknél), nem látható előre, hogy az itt regisztráltak nagy többsége tioább tud-e lépni, vagy Görögország Európa menekülttáborává válik. (Már ha ezt a címet egyáltalán el tudja valaha venni az északnyugat-európai célországoktól.)

Menekültek Idomeni mellett 2016. március 1-én

AFP / Sakis Mitrolidis

Érdekes, hogy míg itthon a Századvég eredményei szerint hatalmas a kvótaellenesség, a valóban menekültekkel teli Görögországban a népesség kétharmada szimpatizál a menekültekkel, és csak a minimális többsége ellenzi azt, hogy letelepítsék őket. A görög kormány mai, keddi hírek szerint 470 millió eurót kér az EU-tól, hogy kezelni tudja a helyzetet. Idomeninél pedig hét új tábort épít az állam húszezer férőhellyel, hogy javítsa a helyzetet, és felkészüljön a menekültek feltorlódására.

Mi lesz ebből?

Aki nem mehet tovább, az, ha teheti, embercsempészt fogad, és vele próbál átjutni az északi záróvonalon, márpedig a csempészek a hagyományos útvonalon hozzák a kuncsaftokat, ezért is nőhetett meg itthon valamennyire a határzárat átvágók száma. Románia is lehetne számukra opció, de az aktivista László Luca értesülései szerint, aki arra próbálkozik, azt hamar elfogják a román rendőrök, ezért inkább megéri Szerbia felül indulni Magyarországra. 

Ez a stratégia egyébként nem keveseknek bejött, a határ menti mozgásokra rálátó forrásunk szerint volt, hogy naponta kétszáz ember is érkezett, ami persze még mindig semmi a határzár előtti napi 1-3 ezres napi számhoz képest, de több mint a szeptember 15. utáni 10-20 ezres szám. A helyzet nem rózsás, ezt Lázár János is elismerte a 40. Kormányinfón: "a helyzet fokozódik, naponta százak, ezrek jelennek meg heti-havi szinten".