Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Pártja aktivistái előtt gyakorolt önkritikát az angol miniszterelnök, aki apja révén keveredett a kínos ügybe. Bár részvényeit 2010-ben eladta, most úgy gondolja, hibázott.
A brit kormányfő elismerte szombaton, hogy kezelhette volna szerencsésebben is a panamai offshore-botrány kirobbanása után a személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült kérdéseket. David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt politikai aktivistáinak Londonban rendezett tavaszi kongresszusán kijelentette: egyedül ő hibáztatható az ügy kipattanása utáni kommunikációs zavarokért, "nem a Downing Street, nem a névtelen tanácsadók".
"Nem volt valami nagyszerű hetem, tudom, hogy jobban is kezelhettem volna ezt az ügyet, és jobban is kellett volna kezelnem (...) Levonom a tanulságokat, és tanulok belőlük" - fogalmazott a küldöttek nagy tapsa közepette a brit miniszterelnök. Hozzátette: a teljes átláthatóság érdekében évekre visszamenőleg nyilvánosságra hozza adóbevallásainak erre az ügyre vonatkozó részleteit. Hangsúlyozta: a brit miniszterelnökök és a politikai pártok vezetői közül ő lesz az első, aki ezt a lépést megteszi.
David Cameron néhai édesapja, Ian Cameron üzleti tevékenysége révén keveredett bele a panamai offshore-botrányba. A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott milliónyi bizalmas dokumentumokból kiderült ugyanis, hogy a 2010-ben elhunyt Ian Cameron társalapítója, társtulajdonosa és társigazgatója volt egy offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.
A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent Cameron édesapjának cégéről. A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át "egyetlen penny" adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.
David Cameron ráadásul csak a botrány kirobbanása után három nappal - és több, meglehetősen bizonytalan hivatalos nyilatkozat után - ismerte el, hogy neki is voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt az érdekeltségét 2010-ben - abban az évben, amikor Nagy-Britannia miniszterelnöke lett - eladta.
A Konzervatív Párt szombati értekezletén Cameron elmondta: nagyon felmérgesítette mindaz, ami az elmúlt napokban édesapjáról különböző fórumokon elhangzott, de nem hagyhatja, hogy érzelmei "elhomályosítsák az összképet". Megerősítette, hogy voltak részvényei a cégben, de megismételte azt is, hogy minden érdekeltségétől megszabadult, amikor miniszterelnök lett.
A Downing Street e héten közzétett hivatalos adatai szerint Cameron és felesége 1997-ben vásárolt részesedést a Blairmore-ban 12 497 fontért (4,8 millió forint), és a házaspár 2010-ben 31 500 fontért (12 millió forint) adta el a részvénycsomagot.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.