szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A gazdasági fellendítés problematikájával, illetve az amerikai faji és közbiztonsági kérdésekkel kezdődött Donald Trump republikánus és Hillary Clinton demokrata elnökjelölt első tévévitája, amely az elejétől fogva éles odamondogatások formájában zajlott. Trump többször félbeszakította Clintont, aki az újságírókat kérte fel vetélytársa állításainak ellenőrzésére.

Már az elnökjelölti tévévita első perceiben éles vitába bocsátkozott egymással hétfőn este Hillary Clinton és Donald Trump demokrata és republikánus párti elnökjelölt.

Az első televíziós vita első nagy témaköre az volt, hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot. Trump ismét Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért. Emellett ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak.

Clinton infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte. Trump azzal válaszolt, hogy ő a külföldre telepedett vállalkozások hazahozatalát valósítaná meg, s ezzel sok-sok új munkahelyet teremtene.

Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz helyett az újságírókat kérte fel Trump állításainak ellenőrzésére.

Donald Trump az adóbevallása nyilvánosságra hozatalát is megígérte a vitán, Hillary Clinton szerint ugyanis dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s nem áldozott közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem. A műsorvezető kérdésére, hogy mikor hozza nyilvánosságra az adóbevallását, Trump azzal válaszolt: amint az adóhatóság befejezte a munkát. Trump megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi adóbevallását. Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.

A vita második nagy témakörét a faji kérdések adták: a jelöltek a fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben fejtették ki álláspontjukat. Clinton szerint helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között. "Rendszerszintű faji megkülönböztetés van" – állította egyebek között Hillary Clinton. Rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta.

Donald Trump szerint azonban "Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend". A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról.

Trump szerint a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak "pokolban élnek". Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy "az ember az utcán sétál és agyonlövik". Trump szerint bandák randalíroznak, a fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta. Clinton nem ért egyet azzal, hogy vetélytársa ilyen negatív képet fest a közállapotokról.

A vitában a republikánus párti elnökjelölt azt állította, hogy Barack Obama elnök és Hillary Clinton külügyminiszter hatalmi vákuumot teremtett Irakban, s ezzel lehetővé tette a dzsihadista terrorszervezet, az Iszlám Állam felemelkedését. Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot a republikánus George W. Bush elnöksége idején rohanták le és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök döntött. Clinton szerint fokozni kell az amerikai légicsapásokat az Iszlám Állam állásai ellen, és a terrorszervezet vezetőit kell likvidálni. Trump szerint ha "elvették volna" Iraktól az olajat, akkor az Iszlám Államot meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.

Hillary Clinton szerint szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben. Azt mondta, a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana. Az iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy külügyminiszterként "erős" politikus volt. Azt ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal.

Trump szerint az Egyesült Államok nem lehet "a világ csendőre".

Clinton felidézte, hogy Trump korábban azt állította: Obama elnök nem az Egyesült Államokban született. "Politikai tevékenységét kezdetben arra a rasszista állításra alapozta, hogy első fekete elnökünk nem amerikai állampolgár. Erre nem volt semmilyen bizonyítéka, mégis kitartott mellette éveken át" - mondta. Trump az utóbbi időben már azt hangoztatta, hogy Obama amerikai.

A vita egy pontján Donald Trump azt rótta fel riválisának, hogy nincs benne elég "életerő" ahhoz, hogy elnök legyen. A republikánus elnökjelölt vita végén azt állította: bár Clintonnak van tapasztalata, de ez "rossz tapasztalat", mert sorozatban hozott rossz döntéseket.

Hillary Clinton a maga részéről külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait említette, mint bizonyítékot tapasztalataira és arra, hogy megvan benne az életerő. Trump a vitavezető többszöri kérdésére végül hajlandó volt kimondani, ha Clinton nyeri az elnökválasztást, kész teljes mértékben támogatni őt.


 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!