A fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajgyűlölő szervezet december 3-ra hirdette meg felvonulását. Már a tény bejelentése is óriási felháborodást váltott ki republikánus és demokrata párti hívekben egyaránt.     

Az észak-karolinai republikánusok és demokraták közösen ítélték el a kezdeményezést. "Undorodunk, és a lehető leghatározottabban elítéljük ezt a szélsőséges ideológiát és a hozzá kapcsolódó akciókat" – olvasható az észak-karolinai republikánusok elnökének közleményében.

Robin Hayes szerint az észak-karolinai republikánusok csatlakoznak az állam demokrata párti politikusaihoz illetve híveihez, és együttesen követelik, hogy "ezek a nem is észak-karolinai bajkeverők menjenek haza".     

Donald Trump és kampánycsapata szintén azonnal elítélte a Ku Klux Klan tervezett demonstrációját. "Mr. Trump és munkatársai változatlanul elhatárolódnak ezektől a csoportoktól és egyénektől, s a leghatározottabban elítélik gyűlöletkeltő üzeneteiket" – hangoztatta Donald Trump szóvivője, Hope Hicks.

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a fajgyűlölő szervezet megpróbálta magát Trumppal és munkatársaival egy platformra helyezni. November elején például a Ku Klux Klan hivatalos lapja címoldalon biztosította támogatásáról az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpot.

A Ku Klux Klant 1865-ben alapította a konföderáció, tehát a rabszolgatartó déli államok szövetségének néhány katonája, és az 1870-es évekre már csaknem valamennyi déli államban voltak szervezetei, csoportjai. Fehér csuklyában, égő fáklyákkal vonultak és öltek meg fekete amerikaiakat. 1871-ben törvényi úton feloszlatták ugyan a szervezetet, de 1915-ben a georgiai Atlantában újraalakult, és akkor már nem "csak" a feketéket, hanem a katolikusokat, zsidókat is célkeresztjébe vette, meghirdette a kelet-európai bevándorlók üldözését is, majd az 1960-as évek elején, a polgárjogi mozgalmak idején éledt újra. A szervezetet hivatalosan betiltották, becslések szerint nagyjából ötezer titkos tagja van.