Harcias kijelentéssel rukkolt elő dél-koreai útján Donald Trump külügyminisztere; a korábbi Exxon-vezér, az orosz kémnek csúfolt Rex Tillerson arról beszélt a két Koreát elválasztó demilitarizált zónában tett látogatása után, hogy véget ért a “stratégiai türelem” politikája: nem zárható ki egy Észak-Korea elleni katonai akció lehetősége, ha Kim Dzsongun atomprogramja ezt indokolttá teszi. Egyúttal vizsgálják, milyen diplomáciai és gazdasági intézkedésekkel tudják megfékezni az egyre agresszívabbá váló Észak-Koreát.

Tillerson fenyegetésének közvetlen előzménye, hogy nem sokkal látogatása előtt Észak-Korea újabb rakétakísérleteket hajtott végre; a kilőtt rakéták a japán partoktól csupán kb. 300 kilométerre, a Japán-tenger gazdaságilag kiemelt jelentőségű részén csapódtak be, alaposan kiborítotva a tokiói vezetést. Február elején pedig szilárd üzemanyagú rakétát teszteltek az északiak.

Nincs új a nap alatt

A hangzatos és kemény szavak ellenére szakértők szerint semmi újdonság nincs abban, amit Rex Tillerson mondott. Noha a Business Insider már lejátszotta az Észak-Korea elleni amerikai offenzívát, a nekünk nyilatkozó arra számítanak, hogy a republikánus Trump-adminisztráció is az előző, demokrata elnök, Obama által kijelölt - tárgyaláson és szankciókon alapuló - politikát folytatja majd Észak-Koreával szemben, annyi különbséggel, hogy talán határozottabb retorikát alkalmaznak.

AFP / Pool / Jung Jeon-Je

Tillerson kijelentése akár a Trump-féle külpolitika útkereséseként is értelmezhető, de a BBC elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban Obama is beszélt katonai beavatkozásról, illetve Tillerson sem zárkózott el további szankciók alkalmazásától. Szakértők ugyanakkor szerencsésnek tartják, hogy nem a Twitter-huszár Trump szájából hangzott el a fenyegető mondat.

Trump beiktatása óta nem először sóztak oda Észak-Koreának az amerikaiak. James Mattis, Trump védelmi minisztere első hivatalos útján, februárban azt mondta Dél-Koreában, hogy az Egyesült Államok "hatásos és elsöprő" válaszlépést tesz, ha Észak-Korea atomfegyvert vetne be vele vagy szövetségeseivel szemben.

Mindenki nyugodjon le, nem lesz háború

Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője kérdésünkre elmondta; jelenleg nincs realitása egy esetleges amerikai katonai beavatkozásnak. Kizárt, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek (Dél-Korea, Japán) beleegyezése nélkül háborút indítson Észak-Korea ellen, tette hozzá.

A Tillerson által belengetett katonai akció ellen szól az is, hogy totálisan szembemenne Trump belpolitikai céljaival, hiszen az ország helyzetének stabilizálása helyett egy masszív regionális konfliktusba vezetné Amerikát. A hadsereg állapota sem tenne lehetővé egy ilyen katonai beavatkozást, arról nem is beszélve, hogy az amerikai közvélemény is mereven elutasítana egy Észak-Koreával vívott háborút, elemeztek a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők. Tillerson harcias kijelentésének súlyát tovább relativizálja az a körülmény, hogy hol mondta azt, amit: a demilitarizált zónában ugyanis “illendő” erősebb üzenetet megfogalmazni.

Tálas Péter azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Tillerson a dél-koreai belpolitikai válságra reagálva próbált erőt mutatni és ezért beszélt egy esetleges katonai csapásról, így üzenve az északiaknak. Mint ismert, Pak Gun Hjet,  Dél-Korea első elnöknőjét bizalmasának, Csoj Szun Szil korrupciós ügyei miatt múlt pénteken felmentette hivatalából az alkotmánybíróság. Szükség is van a karakteres amerikai kiállásra, mert Trump még választási kampányában azt hangoztatta, hogy az amerikai erőknek ki kellene vonulniuk Japánból és Dél-Koreából, és a két ázsiai hatalomnak atomfegyvereket kellene kifejlesztenie.

Főszerepben Kína

Hogyan tovább most, hogy az amerikaiak türelme elfogyott? A katonai beavatkozáson kívül más eszközei is vannak Amerikának az ázsiai diktatúra megzabolázására, magyarázta Tálas. A Dél-Koreába tervezett rakétavédelem kiépítése, az Észak-Koreával szembeni szankciók szigorítása, a  kiberháború felpörgetése ilyen megoldás lehet, illetve hogy Észak-Korea megint felkerülhet a terrorizmust támogató országok listájára, amelyről 2008-ban vették le.

A konfliktus megoldásának kulcsa Kína szerepe lehet. Tálas szerint minden jel arra mutat, hogy Kína hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal Észak-Korea  megfékezésének érdekében. Az általunk megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy Észak-Korea egyre több fejfájást okoz partnereinek (Kína, Oroszország).  Erre utalhat az is, hogy tavaly novemberben az ázsiai nagyhatalom is üdvözölte az ENSZ átal Észak-Koreára kirótt, eddigi legszigorúbb szankciókat (pl. az ország szénexportjának korlátozása), Vang Ji kínai külügyminiszter pedig nemrég  arra szólította fel Phenjant, hogy függessze fel nukleáris és rakétakísérleteit.

AFP / KCNA

Az együttműködés azonban nem lesz zökkenőmentes; a múltban Amerika többször kritizálta Kínát az Észak-Korea elleni szakciók betartása miatt. Kína február közepén felfüggesztette ugyan teljes Észak-Koreából származó szénimportját, de egy évvel korábban a “lakosság jólléte" érdekében kivételeket tett, és nem korlátozta a nukleáris, illetve rakétakísérletekkel nem kapcsolatos szállításokat. Kínai részről viszont a Dél-Koreába telepítendő rakétavédelmi rendszer okoz bizalmatlanságot.

Tesztelték Trumpot

Épp ezért sokkal fontosabb lesz, hogy Tillerson mit mond majd szombaton Kínában, illetve hogy neki mit mondanak az ottani tárgyalásokon. Ebből a szempontból Tillerson koreai kijelentése inkább kínai látogatásának előkészítéseként értelmezhető, értékelt a biztonságpolitikai szakértő.

A kínai-amerikai együttműködés kedvezőtlen fejlemény lehet Észak-Korea számára; rakétakísérleteinek elsődleges célja a figyelemfelhívás, hogy “fontos tényező legyen térségben.” Az év eleji kísérleti robbantások is az új amerikai elnök teszteléséről szóltak, magyarázta Tálas Péter. Szerinte mindez azzal járhat, hogy a jövőben megritkulnak az észak-koreai rakétakísérletek, hiszen Phenjan létérdeke a jó viszony fenntartása Kínával.