A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön megszavazta a kommunizmus és más totalitárius rendszerek nézeteinek terjesztését tiltó törvény módosítását, amely a szovjet korszakban emelt emlékművek lebontását rendeli el, beleértve a Vörös Hadsereg tiszteletére emelt emlékműveket is.

A jogszabály alól kivételt képeznek a temetőkben, síroknál található emlékművek és azok az objektumok, amelyeket nem nyilvános területeken vagy igazolhatóan tudományos célokból, illetve műalkotásként állítottak ki, továbbá azok az építmények, amelyek szerepelnek az építésügyi nyilvántartásban.

A módosítást – amely hivatalos közzétételét követően három hónappal lép hatályba – a parlamenti pártok többsége első és második olvasatban is támogatta, a képviselők közül 408-an igennel, 7-en nemmel szavaztak, 15 képviselő tartózkodott. A jogszabály kimondja, hogy emlékművek "nem tiszteleghetnek a kommunizmust vagy egyéb totalitárius rendszert jelképező emberek, szervezetek vagy események előtt". Szerzői szerint a módosított törvény világos jelzést ad a társadalomnak, hogy az állam elítéli és fellép a totalitárius nézetek terjesztésének minden formájával szemben.

A szóban forgó szobrok és építmények lebontását a törvénymódosítás hatályba lépését követő egy éven belül tervezik elvégeztetni a törvényhozók. A szakértők az ország területén legalább 469 ilyen emlékművet számoltak össze, közülük mintegy 250 a Vörös Hadsereg előtt tiszteleg.

Azután, hogy a lengyel parlament tavaly bejelentette a kezdeményezést, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül, ha Varsó lebontja az érintett műemlékeket. Zaharova szerint az emlékművek ellen hirdetett "háború" célja az, hogy "kitörölje a lengyel nép emlékezetéből azt a tényt, hogy Lengyelországot a Vörös Hadsereg mentette meg a hitleri Németország teljes pusztításától".

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön kiadott állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy szejm döntése az elesettek emlékének "gyalázatos megcsúfolását" jelenti, és arra figyelmeztetett hogy az emlékművek elleni "háború" elindítói az orosz-lengyel kapcsolatok további kiéleződését "provokálják ki". A tárca "különösen szentségtörőnek" minősítette, hogy Varsóban erről éppen a Szovjetunió elleni hitleri agresszió évfordulóján határoztak.

Az orosz külügyminisztérium sérelmezte, hogy a törvénymódosítás a "fő csapást" annak a Vörös Hadseregnek az emlékművei ellen irányította, "amely felszabadította Lengyelországot a náci iga, a lengyel népet pedig a totális kiirtás alól".