A határozati javaslatot az augusztusban a virginiai Charlottesville-ben történt zavargások nyomán terjesztették elő.

Charlottesville-ben az amerikai polgárháború déli, konföderációs seregeinek parancsnokát, a Robert Lee tábornokot ábrázoló szobor elszállítása ellen tüntettek, s a tüntetők oldalán megjelentek szélsőjobboldali, a fehér felsőbbrendűséget hirdető és neonáci elemek is.

A tüntetők ellen baloldali ellentüntetők vonultak fel, csoportjukba egy Ohióból érkezett szélsőjobboldali autós hajtott és halálra gázolt egy 32 éves nőt. A véres összecsapásokba torkollott tüntetés és ellentüntetés heves belpolitikai vitát keltett. Demokrata párti és republikánus politikusok egyaránt támadták Donald Trump elnököt, részben azért, mert első nyilatkozatában a tüntetők mindkét táborát felelőssé tette a történtekért, részben pedig azért, mert nem azonnal ítélte el a szélsőjobboldalt és a fajgyűlölőket.

A törvényhozók a hét elején kétpárti egyetértéssel és egyhangúlag fogadták el a Charlottesville-ben történteket elítélő határozatot, amely felszólította Donald Trumpot – aki korábban arról beszélt, hogy a fajgyűlölők és a tüntetők oldalán is megjelent az agresszió –, hogy emelje fel szavát "a rasszizmust, a szélsőségességet, az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust és a fehér felsőbbrendűséget hirdető, gyűlöletkeltő csoportok ellen".

Donald Trump a határozat aláírása után, csütörtökön, későn este, a sajtóiroda révén közleményt adott ki. Ebben leszögezte: "Amerikaiként elítéljük a közelmúltban Charlottesville-ben történt erőszakot, és szembehelyezkedünk a gyűlölettel, a fanatizmussal és a rasszizmus valamennyi formájával". Az elnök hozzátette: "Nem számít a bőrünk színe vagy az etnikai örökségünk, valamennyiünkre ugyanazok a törvények érvényesek, valamennyien ugyanazt a nagyszerű lobogót köszöntjük, és valamennyiünket ugyanaz a mindenható Isten teremtett".