Egyéni törvényjavaslatként iktatta a bukaresti képviselőházban Székelyföld autonómiatervezetét pénteken Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő. Erről a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáján szerzett parlamenti mandátumot és az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja, közleményben tájékoztatta a sajtót.
A politikus a "Székelyföld Autonómia Statútumát" abban a formában terjesztette a parlament elé, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kidolgozta és elfogadta. "Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat" - írta a statútum beterjesztését hírül adó közleményében az MPP politikusa.
Kifejezte meggyőződését, hogy a székelységet megilleti az önrendelkezés joga, annak gyakorlására ígéretet kapott az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban is, és ennek a közösségi akaratnak a megjelenítésére minden alkalmat meg kell ragadniuk a székelység választott képviselőinek. Kulcsár-Terza József az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet.
"A Székely Nemzeti Tanácsnak tagja vagyok, úgy gondolom, ezt be kellett nyújtani, és mikor kérnénk számon a gyulafehérvári ígéreteket, ha nem most, a centenárium éve előtt?" - tette fel a szónoki kérdést a képviselő, kifejezve reményét, hogy - a korábbi alkalmaktól eltérően - a bukaresti parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet.
Arra a kérdésre, hogy megpróbálta-e meggyőzni párttársát, Biró Zsolt MPP-elnököt vagy az RMDSZ-frakció többi tagját, hogy ők is aláírják a törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József azt mondta: egyeztetett frakciótársaival, elmondta nekik, miért tartja szükségesnek a tervezet előterjesztését, de szerinte nem őt kell kérdeni arról, miért egyedül az ő aláírása szerepel az iktatott törvénytervezeten.
Az időzítés tekintetében Kulcsár-Terza József elmagyarázta: a parlamenti munka során mindig adódnak más szempontok, amelyek szintén fontosak a magyarság számára - mint az anyanyelv-használati küszöb módosításáról szóló kezdeményezés vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye - és ezek miatt várt az ülésszak végéig.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumáról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.
