Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Nagyon kedves és nagyon kemény is tud lenni. Soha sem hátrál meg az intellektuális harc elől, volt, amikor tucatszor replikázott vitapartnerének – mesélik Szergej Kiszljakról, Oroszország világhírűvé vált washingtoni nagykövetéről az őt ismerő kollégái. Azt is hozzáteszik, valószínűleg a 66 éves, Moszkvában született, a napokban hazatérő misszióvezető élvezte a legkevésbé, hogy reflektorfénybe került, amikor kiderült, hogy még az amerikai elnökválasztás előtt titokban tárgyalt a Donald Trump leendő elnök környezetéhez tartozó személyekkel. Miután a vele való egyeztetés miatt kellett távoznia dicstelenül Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadónak, s kellemetlen helyzetbe került Jeff Sessions igazságügy-miniszter is, Kiszljakra az USA-ban gyorsan ráragasztották a legveszélyesebb washingtoni diplomata címkét.
AFP / Brendan Smialowski
A sok vendéget vonzó s finom orosz ételkülönlegességeket felvonultató nagykövetségi fogadások, illetve szűk körű ebédek és vacsorák rendezéséről híres Kiszljak mindig is kerülte a nyilvánosságot: csak nagy ritkán adott interjúkat, ha valamit el kellett intéznie, akkor a terített asztal mellett folytatott beszélgetéseket részesítette előnyben. Ugyancsak népszerűek voltak a Kiszljak által szervezett dzsesszestek is: a nagykövet ritka nyilatkozataiban azt hangsúlyozta, a kötetlen összejövetelek célja, hogy az oroszok és az amerikaiak szívében rombolják le a másik iránt érzett bizalmatlanságot.
A kiváló diplomataként és Oroszország érdekeinek intelligens védőjeként ismert, a diplomaták diplomatájaként is emlegetett Kiszljak 2008-ban érkezett nagykövetként Washingtonba. A posztért a miniszterhelyettesi tisztséget adta fel. Miután elvégezte a moszkvai gépészmérnöki egyetemet, majd a szovjet külkereskedelmi egyetemet, a leendő nagykövet fokozatosan emelkedett a ranglétrán: 1977-ben került be a külügyminisztériumba, a Mihail Gorbacsov szovjet elnök idejére esett első kiküldetése New Yorkba, az ENSZ-be szólt, s 1985-ben költözött át Washingtonba, ahol a szovjet nagykövetség másodtitkáraként dolgozott. Hazájába visszatérve különféle nemzetközi osztályokat vezetett, majd 1998-ban őt nevezték ki Oroszország brüsszeli nagykövetévé, s a NATO-nál akkreditált első orosz állandó képviselővé. Kiszljak mindig is otthon volt a katonai ügyekben: az ENSZ-ben leszerelési kérdések tartoztak hozzá, Moszkvában pedig az iráni atomprogrammal is foglalkozott.
Bár Washingtonban többen azzal vádolták, hogy nem is a külügy, hanem az orosz titkosszolgálatok zsoldjában áll, és ő működteti az USA-ban tevékenykedő kiterjedt orosz kémhálózatot, az amerikai külügyminisztérium illetékesei szerint semmi sem utal arra, hogy Kiszljak bármikor is túllépte volna misszióvezetői munkakörét. Pedig próbálták rajtakapni: mint utólag kiderült, az amerikai titkosszolgálatok állandóan figyelték, s a misszióvezető és Moszkva titkosnak gondolt kommunikációjából derült ki, hogy Trump emberei miről is tárgyaltak a nagykövettel.
A nős, egygyermekes, angolul és franciául is kiválóan beszélő diplomata annak ellenére kerülhetett magas pozíciókba, hogy szülei ukránok voltak, s magát is ukránnak tartja. Amikor Oroszország 2014-ben magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, Kiszljak sietett is hangsúlyozni, hogy származása ellenére tökéletesen egyetért hazája külpolitikájával, s ez a Krím „visszatérésére” is igaz.
A diplomata nem tartozik Vlagyimir Putyin orosz államfő szűk környezetébe. Részben ezzel is magyarázható, hogy Kiszljak most felfelé bukik: bekerül az orosz felsőházba, s bár a szenátusi poszt jól mutat az életrajzban, a szövetségi tanács nem az a hely, ahol a valódi döntéseket hozzák. A népszerű, bár az utolsó hónapokban „radioaktívvá” vált Kiszljakot valószínűleg hamarosan hiányolni fogják: helyére a buldogként és keményvonalasként ismert Anatolij Antonov érkezik Washingtonba.
