Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mentő információért adott elnöki kegyelemmel vinné ki egy amerikai képviselő Ecuador londoni nagykövetségéről Julian Assange-t, akit sokan azzal vádolnak, hogy oroszbaráttá tette a WikiLeakset.

„Ha nagy szívességet tenne nekünk, akkor elnöki kegyelemmel lehetne kihozni az ecuadori nagykövetségről” – mondta Dana Rohrabacher amerikai képviselő, miután tárgyalt a dél-amerikai ország londoni misszióján élő Julian Assange-zsal, a WikiLeaks kiszivárogtatóportál alapítójával és vezetőjével. A szívesség pedig az lenne, hogy bebizonyítja: nem Moszkvától kapta meg azokat az amerikai Demokrata Párt feltört szerveréről leszedett elektronikus leveleket, amelyeket a tavalyi elnökválasztási kampány idején közzétett. Rohrabacher szerint Assange rendelkezik a szükséges bizonyítékokkal, s ha ő azokat megkapja, Donald Trump amerikai elnök elé terjeszti, akinek egyre nagyobb fejfájást okoz az orosz beavatkozás vádja.

Rohrabacher az első amerikai képviselő, aki találkozott az USA-ban Moszkva-barátnak tekintett Assange-zsal; közbenjárását magyarázza, hogy sokan Vlagyimir Putyin „legjobb emberének” tartják a washingtoni törvényhozásban. Az Orbán-kormányt is többször méltató, 70 éves Rohrabacher Ronald Reagan elnökségének idején még hidegháborús hangot ütött meg, de az utóbbi években nyíltan Oroszország pártjára állt. A 2008-as orosz–grúz háborúban az utóbbit tekintette a konfliktus kirobbantójának, fúrta a 2012-ben hozott Magnyitszkij-törvényt – amely a névadó ügyvéd gyanús moszkvai halála miatt rendelt el személyre szabott szankciókat –, és 2014-ben Koszovó önrendelkezési jogával állította párhuzamba azt, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

Assange azért él már 2012 óta a londoni ecuadori követségen, mert Svédországban szexuális erőszakkal, az USA-ban pedig államtitkok kiszivárogtatásával vádolják. Ha kilép a követségről, a britek azonnal letartóztatják és kiadják Stockholmnak, ahonnan pedig gyorsan az USA-ba kerülhet, ahol vádesküdtszék várja. A WikiLeaks hírnevét megalapozó, az USA afganisztáni és iraki hadviseléséről 2010-ben nyilvánosságra került dokumentumtömeget kiszivárogtató Bradley Manning az elnöksége utolsó napjaiban amnesztiát kapott Barack Obamától, és Chelsea Manning néven, nőként él tovább (lásd Manning szabadon című írásunkat). Assange abban bízott, hogy Manninggel együtt neki is megérkezik az elnöki kegyelem, de ebben keserűen csalódnia kellett.

©

A Demokrata Párt elleni hackertámadás, illetve az abban való orosz érintettség tagadása azért is fontos eleme a hét éve tartó WikiLeaks-ügynek, mert Assange-t egyre többen vádolják azzal, hogy túl közel került a Kremlhez. Bírálói szerint az ausztrál születésű aktivista az utóbbi években leginkább arra használja a 2006-ban alapított WikiLeakset, hogy bosszút álljon az őt „zaklató” amerikai demokrata párti vezetőkön.

Assange 2010-ben még azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy a moszkvai vezetést kedvezőtlen fényben feltüntető nagy mennyiségű adatot hoz nyilvánosságra. Azóta viszont tett is annak érdekében, hogy ne tűnjenek teljesen megalapozatlanoknak az őt ért amerikai vádak. 2012-ben például saját műsort kapott a Kreml-propagandát külföldre szóró, állami tulajdonban lévő orosz RT televízióban, majd interjúsorozattal folytatta oroszországi tévés tevékenységét. Az általa megszólaltatott alanyokban gyakorlatilag csupán egy volt közös: a demokrata vezetésű amerikai kormányzat bírálata.

Az sem tesz jót a 46 éves Assange hírnevének, hogy a Foreign Policy (FP) című amerikai külpolitikai magazin a múlt héten nyilvánosságra hozta: a WikiLeaks – miközben gigabájtszámra ontotta a demokrata elnökjelöltet, Hillary Clintont rossz fényben feltüntető dokumentumokat – 2016-ban megtagadta azoknak az orosz belügyminisztériumból származó információknak a közlését, amelyek azzal foglalkoztak, miként avatkozott bele a Kreml Ukrajna belügyeibe. Az FP azt állítja, a WikiLeaks arra hivatkozva mondott nemet a közlésre, hogy az információhalmazban nincsenek új adatok. Ez pedig nem volt teljesen igaz: a BBC és több más hírforrás ugyan már 2014-ben beszámolt a Kreml sötét ügyeivel kapcsolatos dokumentumhegy létezéséről, ám 2016-ra az adatmennyiség a duplájára nőtt, s fontos új elemeket is tartalmazott.

Az elutasításban a WikiLeaks azt is hangsúlyozta, hogy a Rio de Janeiró-i nyári olimpia, illetve a fontos választások időszakában a kiszivárogtatóoldalnak nem volt kapacitása „másodrendű” ügyekkel foglalkozni. Hasonló indokokra hivatkozva nem közölte azokat a dokumentumokat sem, amelyek alapján még 2012-ben egy kétmilliárd eurós átutalás történt a szíriai kormány és egy állami tulajdonban lévő orosz nagybank között. A WikiLeaks egykori szóvivője, a német Daniel Domscheit-Berg szerint azért nincs több Oroszországgal kapcsolatos kiszivárogtatás, mert a portál olvasói leginkább angolul beszélnek, így nincs komoly kereslet a más nyelveken írt dokumentumok iránt.

Az amerikai vádak szerint nem tűntek fel a WikiLeaksen az ugyancsak túlzott Putyin-barátsággal vádolt amerikai elnököt rosszul érintő dokumentumok sem. „Vannak anyagaink Trumpról is, de ezeket nem érdemes publikálni. Vele az a legnagyobb probléma, hogy az ő személyes megnyilvánulásai sokkal inkább adnak okot vitára, mint a rendelkezésünkre álló információk” – nyilatkozta Assange még 2016 augusztusában. Szerinte egyébként az amerikai sajtó boszorkányüldözést kezdett ellene, mert a demokraták a McCarthy-időszakra emlékeztető kampányt folytatnak az őket bíráló csoportokkal szemben.

Arra viszont volt ideje Assange-nak, hogy tavaly áprilisban nyilvánosan bírálja a Novaja Gazeta című moszkvai lapot – korábbi partnerét a Manning-féle kiszivárogtatásban –, mert az szerinte egyoldalúan válogatott az akkor közzétett Panama-iratok között, s csak azokról számolt be, amelyek Putyinnal és környezetével foglalkoztak. „Meglepetés volt számomra, hogy Assange ugyanazokat az érveket ismételgeti, amelyeket annak idején a szovjet vezetők is mondogattak, azaz hogy a külföld összeesküvést sző országunk ellen” – mondta az FP-nek Roman Slejnov ismert orosz oknyomozó újságíró.

Manning szabadon távozott

Ő csinált Julian Assange-ból híres embert, és a WikiLeaksből közismert kiszivárogtatóportált – tartják a 29 éves Chelsea Elizabeth Manningről, aki nemrég a Vogue divatlap újságírójának bevallotta, hogy I. Erzsébet angol királynő és Marie Antoinette francia királyné nőies stílusa áll a legközelebb hozzá. Manning május 17-én szabadult a szigorúan őrzött kansasi Fort Leavenworth katonai börtönből, ahol 35 éves börtönbüntetését töltötte. Ebből valamivel kevesebb mint hét évet ült le, mert Barack Obama, három nappal hivatali idejének január 20-ai lejárta előtt elengedte a hátralévő éveket. Amikor a múlt héten Donald Trump elnöki kegyelmet adott a rasszistának tartott, a bíróság megsértése miatt hat hónapos börtönnel fenyegetett Joe Arpaio volt arizonai seriffnek (lásd Kontúr rovatunkat), több konzervatív személyiség és portál is Manninget hozta föl példaként, mondván: Obama bezzeg egy hazaárulót engedett szabadon.

©

Manning valóban az USA történetében a legtöbb titkos és bizalmas információt hozta nyilvánosságra, tettét a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) piszkos módszereit kiteregető Edward Snowdennek sem sikerült felülmúlnia. A Bradley néven, fiúként született, nemi identitásával gyerekkora óta küzdő, törékeny alkatú hírszerzési elemző összesen mintegy 700 ezer dokumentumot, valamint videofelvételeket juttatott el a WikiLeaksnek, elsősorban az USA iraki és afganisztáni háborújáról, de bőségesen voltak a washingtoni kormányt kínos helyzetbe hozó diplomáciai táviratok is. A magát egy volt hackerrel folytatott kommunikációjával lebuktató Manninget már 2010 májusában letartóztatták, a WikiLeaks pedig két hónappal később – az amerikai The New York Times, a brit The Guardian és a német Der Spiegel lapok bevonásával – megkezdte az átadott információk közlését.

A több börtönt is megjárt Manning kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg, s a 2013-as ítélethirdetés után jelentette be hivatalosan, hogy nővé kíván válni, a nevét egy évvel később cserélhette le. Hosszas huzavona után a rácsok mögött tablettában kapott a nemváltást segítő hormonkezelést, de nem ismerték el nőként. Szabadulása után az LMBT-közösség hősként ünnepelte, és amikor Trump júliusban először közölte Twitter-üzenetben, hogy kitiltja a hadseregből a transzneműeket, Manning a The New York Times véleményoldalán bírálta a döntést, amit a múlt héten tett hivatalossá az elnök.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Most épp egy alig pár napos McLarenben tűnt fel Josh Cartu budapesti milliárdos – videó

Most épp egy alig pár napos McLarenben tűnt fel Josh Cartu budapesti milliárdos – videó

Kínai tudósok klónozták a rendőrkutyák Sherlock Holmesát

Kínai tudósok klónozták a rendőrkutyák Sherlock Holmesát

Miért van ez a fura bábu a Google főoldalán? És hogy jön ide Johann Sebastian Bach?

Miért van ez a fura bábu a Google főoldalán? És hogy jön ide Johann Sebastian Bach?

Kocsis Gergely: Kiborít, hogy a hatalom hülyére vesz minket

Kocsis Gergely: Kiborít, hogy a hatalom hülyére vesz minket

A devizahiteles Lovasné ügye az Erste ellen nem áll jól az Európai Bíróságon

A devizahiteles Lovasné ügye az Erste ellen nem áll jól az Európai Bíróságon

Gyorshajtás: átmenetileg meghátrált a rendőrség

Gyorshajtás: átmenetileg meghátrált a rendőrség