Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
A szemlélődő számára akár úgy is tűnhet, hogy hosszú keresés után megtalálta a fejlődés receptjét Moldova, Európa legszegényebb országa. A főváros, Chisinau belső kerületeit már renoválták, a főutcán sorra nyílnak az elegáns üzletek, a gombamód szaporodó bevásárlóközpontokban pedig soha nem látott választék fogadja a betérőket. A GDP is gyorsan növekszik: tavaly 4,1 százalék volt az ütem, s a Világbank a közelmúltban emelte 2,8 százalékról négyre az idei előrejelzését.
A felszín alatt azonban drámai folyamatok alakítják a Szovjetunió 1991-es széthullása után függetlenné vált, 3,5 millió lakosú országot. Már több mint egymillióan dolgoznak külföldön, és ők évente mintegy 300 millió dollárt utalnak haza a családjuknak – a GDP negyedét. A keleti országrészben egész falvak néptelenednek el, s azokban a házakban, ahol még laknak, sokszor a nagyszülők nevelik külföldre szakadt gyermekeik fiait és lányait.
Míg korábban a legtöbben Oroszországba és Ukrajnába mentek, most az EU-tagországok, illetve az USA és Kanada a célpont. A háttérben leginkább az áll, hogy amikor Moldova 2014-ben aláírta az EU-val a stabilizációs és társulási egyezményt, Moszkva megbüntette. Moldovai munkavállalók tízezreit utasították ki Oroszországból, s a hatóságok embargót hirdettek a hirtelen „egészségtelenné vált” moldovai mezőgazdasági termékekre. Gyorsan átalakult a szovjet utódállam exportszerkezete, és ma már a kivitel 65 százaléka jut az EU-ra, s csak 15 Oroszországra.
Igor Dodon államfő sajtótájékoztatót tart. Moszkva barátja
AFP / Daniel Mihailescu
A gazdasági alapok megváltozása komoly politikai következményekkel is jár. A legújabb felmérések szerint a moldovai lakosság 49 százaléka tartozna inkább az EU-hoz, míg az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unióra (EGU) – amelyhez eddig Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán csatlakozott – 38 százalék szavazna. A fiatalabbak 65 százaléka EU-párti, míg ötven fölött többségben vannak az EGU hívei. Mindez annak ellenére alakult így, hogy a 2009 óta hatalmon lévő EU-párti kormánykoalíciók nem értek el túl sokat. Bár megszületett a társulási egyezmény, nagyon lassan haladnak a reformok, továbbra is tombol a korrupció, ami miatt Brüsszel bejelentette: Moldova nem kapja meg a 2017 utolsó negyedére ígért támogatásokat.
A korrupció a kormányt is elérte. 2016-ban Vlad Filat volt miniszterelnököt kilenc év börtönre ítélték, mert a vád szerint 250 millió dollárt kapott abból az egymilliárdból, amit az ismert oligarcha, Ilon Shor és társai sikkasztottak el az államkincstárból. Az idén koalíciós válságot is okozott a vesztegetés. A Liberális Párt kilépett a kormányból, miután a hatóságok korrupció vádjával őrizetbe vették az alelnökét, Dorin Chirtoacát, valamint Iurie Chirinciu közlekedési minisztert.
Az EU növekvő népszerűsége okozhatja azt, hogy Moldova tavaly megválasztott államfője, a nyíltan Moszkva-párti Igor Dodon mindent elkövet, hogy megbénítsa a Brüsszelhez húzó kormányt, és egyben tovább növelje saját politikai befolyását. A szocialista párti politikus – aki leginkább az európai integrációt pártoló erők megosztottsága és tehetetlensége miatt nyerhette meg az államfőválasztást – tíz hónapig nem volt hajlandó például kinevezni a Pavel Filip miniszterelnök által jelölt új védelmi minisztert, Eugen Sturzát. Aki végül csak akkor ülhetett bele bársonyszékébe, amikor az alkotmánybíróság zöld utat adott ahhoz, hogy a kormány a kinevezés idejére átmenetileg felfüggessze az alkotmányos kötelezettségeit megtagadó Dodon mandátumát.
AFP / Daniel Mihaliescu
Az államfő közben át akarja formálni az ország politikai berendezkedését is, és parlamentiből prezidenciálissá akarja átalakítani a rendszert. Dodon e célból népszavazást is kezdeményezett, ám egyelőre úgy tűnik, ebből semmi sem lesz. Dodon közben rendszeresen egyeztet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Amikor pedig Chisinau öt, kémkedéssel vádolt orosz diplomatát kiutasított az országból, az államfő bocsánatot kért Putyintól, és a saját Facebook-oldalán is bírálta kormánya döntését.
Dodon a hivatalosan Moldovához tartozó területen negyed évszázada létrehozott Dnyeszter Menti Köztársaság ügyében is Oroszország pártján áll. Miközben a kormány a senki által el nem ismert miniállam területén állomásozó 1600 orosz katona kivonását követeli, Dodon tüntető módon részt vett a Dnyeszter mentiek által rendezett hivatalos ünnepségen.
Az EU- és az Oroszország-pártiak legközelebb a 2018 tavaszán esedékes parlamenti választáson csapnak össze. Dodon abban bízik, hogy az egységes Szocialista Párt képes lesz legyőzni a belső viták miatt egymással is bizalmatlan EU-párti erőket. Az erőviszonyok egyelőre kiegyensúlyozottak: a szocialisták 34 százalékon állnak, míg az EU-párti Demokrata Párt, illetve a Cselekvés és Szolidaritás Párt 23, illetve 10 százalékot kapna.
NÉMETH ANDRÁS
