Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
A vendég olyan, mint a hal, három nap múlva bebüdösödik – mondta Benjamin Franklin XVIII. századi amerikai tudós és politikus. Az egyebek mellett a villámhárítót is feltaláló polihisztor szavai minden tekintetben igazak lehetnek Julian Assange-ra, a WikiLeaks kiszivárogtató internetes oldal alapítójára. A 46 éves ausztrál újságíró 2012-ben menekült Ecuador londoni követségére, s a néhány helyiségből álló diplomáciai képviseletet alaposan át kellett alakítani ahhoz, hogy tartósan ott élhessen, miután politikai menedékjogot kért: a szobáját egy mosdóból alakították ki, s így a követségen egyetlen mellékhelyiség maradt.
A helyzetet bonyolítja, hogy a követség munkatársai, valamint Assange ismerősei és barátai szerint a WikiLeaks-alapító nem a higiéniájáról híres. „Nem hajlandó rendszeresen mosakodni” – idézte a The Times című brit napilap az egyik ecuadori diplomatát. Az egykori kolléga és barát Jérémie Zimmermann már 2012-ben is azt írta róla, ha a környezetében lévők nem lökték be néha a zuhanyozóba, akkor több napig nem cserélt ruhát. „Julian mindent kézzel evett, s az ujjait a nadrágjába törölte. Egész életemben nem láttam még ilyen zsíros nadrágot” – mondta egy másik volt munkatársa, Daniel Domscheit-Berg.
A vendég tisztálkodási szokásai is hozzájárulnak londoni források szerint ahhoz, hogy Ecuador szabadulni akar az ausztráltól, akit azért fogadtak be a követségre, mert Svédországban – Assange szerint alaptalanul – szexuális erőszakkal vádolták meg. Az USA pedig állítólag arra készül, hogy maga kérje ki a kiszivárogtatót, aki nagyon sok titkos amerikai diplomáciai üzenetet tett közzé mindenféle szűrés és óvintézkedés nélkül a WikiLeaks oldalán. Rafael Correa, Ecuador államfője – akinek tavaly járt le a mandátuma – a befogadás idején maga is harcolt az „amerikai imperializmus” ellen, és ebben szövetségesének tekintette a 2013-ban meghalt venezuelai elnököt, Hugo Chávezt.
Julian Assange az ecuadori követség ablakánál. A szappan is az ellensége
AFP / Ben Stansall
Ecuador valószínűleg azért is rendezni akarja az Assange-ügyet, mert az újságíró már inkább a Putyin-barátság és az amerikai demokratákkal, illetve személyesen Hillary Clintonnal szembeni zsigeri utálat, mintsem az USA-ellenesség és az információszabadság jelképe. Ugyanis az utóbbi időben látványosan a hivatalos orosz politika mellé állt (HVG, 2017. augusztus 31.): egyebek mellett műsora volt a Kreml ideológiáját terjesztő orosz RT tévécsatornán, s miközben megtartotta magának a Donald Trump mögött álló republikánus pártot vagy Oroszországot rossz színben feltüntető dokumentumokat, egyike volt azoknak, akik közzétették a demokraták meghackelt szerverein talált e-mailek ezreit.
Állítólag még az is felmerült, hogy „szolgálataiért” cserébe Trump elnöki kegyelemben részesíti, s így nem kell tartania az amerikai hatóságoktól, de ez nem történt meg. Ügyködése miatt megromlott a viszony Assange és a követség munkatársai között is. A diplomatákat zavarta, hogy a menedéket jelentő helyzetével visszaélve avatkozott be az amerikai belpolitikába, majd hangosan támogatta a katalánok elszakadási törekvéseit. Ezért időről időre elvették tőle az internetezés lehetőségét. Assange ezt természetesen jogsértésnek tartotta, és viták robbantak ki közte és a házigazdái között.
A latin-amerikai ország decemberben úgy próbálta megoldani a válságot, hogy ecuadori állampolgárságot adott Assange-nak. Majd felkérte Nagy-Britanniát, egyezzen bele, hogy az újságíró diplomáciai státust kapjon, s így elhagyhassa a követséget, és kijuthasson a repülőtérre. A britek nemet mondtak, s közölték, annak ellenére is őrizetbe fogják venni a képviseletről kilépő Assange-ot, hogy közben Svédországban tavaly tavasszal bejelentették, hogy beszüntetik a nemi erőszak vádjában kezdett vizsgálatot. A britek azért makacsolták meg magukat, mert Assange ahelyett kért menedékjogot Ecuador követségén, hogy jelentkezett volna a londoni rendőrségen, hogy kiadhassák Svédországnak.
A brit elutasítás után Ecuador – amely nem akarja tovább rontani a Londonhoz fűződő viszonyát – most azzal kísérletezik, hogy közvetítők révén próbálja meg elérni Assange távozását. Állítólag egyes ENSZ-diplomatákat is megkeresett, mert a világszervezet egyik munkacsoportja 2016-ban azt állapította meg, hogy Nagy-Britannia jogellenesen tartja fogva az ausztrál újságírót. A cél az, hogy valamiképp rávegyék a briteket, hunyjanak szemet a „követségi rab” diszkrét távozása fölött. Londonnak ez sem tetszik: a kormányszóvivő szerint Ecuador tökéletesen tudja, a válságot úgy lehet megoldani, hogy Assange elhagyja a követséget, és szembenéz az igazságszolgáltatással. Don Rothwell ausztrál nemzetközi jogász szerint az ügy azzal zárul majd, hogy Assange végül visszatér Ausztráliába. „A brit hatóságok őrizetbe fogják venni őt, s rövid ideig börtönben lesz. A brit beutazási törvények megsértésével vádolják majd, s vissza fogják szállítani Ausztráliába” – jósolja a nemzetközi jogász.
