Az uniós migrációügyi biztos szerint a keddi tanácsülésen nem is akartak végleges megállapodást tető alá hozni. A résztvevők többsége azonban pesszimistán látja a helyzetet.
Továbbra sem sikerült közelíteni az álláspontokat a dublini menekültügyi rendszer reformjáról az európai uniós tagállamok belügyminisztereinek keddi luxembourgi tanácsülésén.
A résztvevők többsége pesszimista véleményeket fogalmazott meg, sokak szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a június végi EU-csúcsig sikerül megállapodásra jutni az új közös menekültügyi szabályozásról.
Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos viszont úgy érvelt: a keddi egyeztetésnek nem a végleges konszenzus tető alá hozása volt a célja, ráadásul "az sem jelenti a világ végét, ha az eredeti júniusi határidőt ki kell terjeszteni néhány héttel", ennél fontosabb, hogy figyelembe vegyék minden érintett álláspontját.
Elmondta: az utóbbi három évben jelentősen csökkent az Európába érkezők száma, jobban védik az unió külső határait, továbbá komoly előrelépést sikerült elérni az elutasított menedékkérők hazaküldésében. Vannak olyan migrációs útvonalak, amelyeken tapasztalható nyomás, de ez össze sem vethető a 2015-ös állapotokkal – tette hozzá.
Egy újságírói kérdésre Avramopulosz azt válaszolta: a dublini rendszer halott, a reform azonban nem, mindenképp kompromisszumra kell jutni. Hangsúlyozta, hogy az előző uniós menekültügyi reformon nyolc évig dolgoztak, és most ez szerinte gyorsabban fog menni.
Hozzátette, az EU soha nem fogja az "ausztrál modellt" követni, az uniós megközelítés az alapvető emberi jogok tiszteletén alapul.
Az EU soros elnökségét betöltő Bulgária belügyminisztere arról számolt be, hogy az utóbbi hónapokban számottevő előrehaladást értek el. Valentin Radev elismerte, nem lesz egyszerű megtalálni a megoldást, amely megfelelő egyensúlyt teremt a szolidaritás és a felelősségvállalás között, de úgy vélte: jó úton vannak efelé.
Stephan Mayer német belügyi államtitkár rámutatott, hogy a bolgár EU-elnökség reformtervezetét nem csak az olasz kormány és például a visegrádi államok ellenzik, azt jelenlegi formájában Németország sem tudná jóváhagyni, bizonyos pontjai elfogadhatatlanok Berlin számára.
Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár úgy vélte, hogy mindenekelőtt a szabályozatlan beáramlást kell megszüntetni, utána lehet megegyezi a tagállamok közötti feladatmegosztásról.
Helene Fritzon svéd migrációügyi miniszter szerint az olasz és a szlovén választások eredménye, a "keményebb politikai klíma" még a korábbinál is nehezebbé teszi a megállapodást.
Lars Loekke Rasmussen dán kormányfő ugyanakkor derűlátóbban nyilatkozott, szerinte már jövőre hatályba léphet majd az új uniós menekültügyi szabályozás.
Egyes sajtóhírekben kiemelték, hogy a találkozóról két "kulcsszereplő" is hiányzott: Horst Seehofer német belügyminiszter és olasz kollégája, Matteo Salvini.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
