Megoldódni látszik Macedónia és Görögország 27 éves névvitája, így elhárulhat a macedón EU-tagság megadásának fő akadálya. Az unió nem zárja ki a többi nyugat-balkáni állam felvételét sem, amivel újabb szabadságharcosok csatlakozhatnak.
Felső-Macedónia, Új-Macedónia, Észak-Macedónia vagy Macedónia–Szkopje – ezek egyike lehet a jelenleg Macedón Köztársaság nevű állam új neve. Ehhez már csak annyi kell, hogy Szkopje után Athén is késznek mutatkozzon az 1991 óta tartó névvita lezárására. Ami azért tört ki, mert a görögök szerint a jelenlegi név arra utal, hogy a Jugoszláviából kivált kétmilliós állam igényt tart a Görögország északi részén fekvő Makedónia tartományra.
A kakaskodás miatt mindkét ország sokat veszített. Macedónia előbb kis híján belerokkant a görögök által 1994-ben elrendelt, 19 hónapig érvényben tartott gazdasági embargóba. Ennek hatását sokszorosára növelték az északi szomszéd, Szerbia ellen akkor érvényben lévő nemzetközi kereskedelmi szankciók. Majd Athén megakadályozta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését, és megvétózta Macedónia NATO-tagságát is. Kis híján az ENSZ-felvétel is meghiúsult, az országot végül Macedónia Volt Jugoszláv Tagköztársaság néven fogadták be a világszervezetbe.
Görögországban többször is belpolitikai válságot okozott az ügy. 1993-ban részben azért bukott meg a konzervatív kormány, mert tárgyalásokat kezdett az esetleges kompromisszumról. Előbb Szalonikiben, majd a múlt héten Athénban több százezren tüntettek – éppen a konzervatívok támogatásával – a most megegyezést kereső miniszterelnök, Alexisz Ciprasz kormánya ellen. Görögország nemzetközi megítélésének sem tett jót a makacskodás, a színfalak mögött számtalanszor kérték Athént, mutasson nagyobb kompromisszumkészséget.
A görög társadalmon belüli ellenállás jelenleg is hatalmas. A világszerte ismert zeneszerző, Mikisz Theodorakisz is felszólalt az athéni tüntetésen, és közölte, hogy Makedónia örökre görög marad. Az egyezkedő kormány tagjai sorra kapják a halálos fenyegetéseket, a nacionalista Görög Megoldás nevű szervezet vezetője, Kiriakosz Velopulosz volt görög parlamenti képviselő pedig már a macedón állam felszámolását és a közvetlen görög–szerb határ megteremtését szorgalmazta.
A névvita megoldását célzó szkopjei kezdeményezés része a sorosozást az orbánihoz közeli magasságokba emelő Nikola Gruevszki volt kormányfő nevével fémjelzett nacionalista VMRO-DPMNE által vezetett kormánykoalíciót felváltó szociáldemokrata kabinet új politikájának. Zoran Zaev miniszterelnök – aki január végén a davosi gazdasági csúcson találkozott Soros Györggyel – konkrét lépéseket is tett a névvita lezárására. A szkopjei repülőtér hivatalosan már nem Nagy Sándor egykori makedón uralkodó nevét viseli, ahogy a Görögország felé vezető autópályát is Barátság főútnak nevezik. Igaz, még jócskán van mit tenni, hiszen a 2006-tól kezdve tíz évig kormányfő Gruevszki idején ugyanis mindent Nagy Sándorról vagy az apjáról, II. Fülöp (II. Philipposz) királyról neveztek el, hogy ezzel is hergeljék a görögöket, illetve meghamisítsák a mára hellénből többségében szlávvá vált macedóniai lakosság történelmét. Gruevszkiék Szkopje belvárosát is átépítették: az 1963-as pusztító földrengés után emelt betonépületek helyére hellenisztikus stílusú monstrumokat, illetve görögös köztéri szobrokat telepítettek (HVG, 2017. május 4.).
Ha néhány hónapon belül megszületik a történelmi jelentőségű kompromisszum, megnyílik Macedónia előtt az EU-tagsághoz vezető út, hiszen 1991 óta a törvények és egyéb szabályozók többségét már EU-konformmá alakították át. Szkopjei várakozások szerint a legjobb esetben tíz év múlva léphet be az ország az unióba. Azért nem gyorsabban, mert az EU szerint Macedóniában és a többi nyugat-balkáni országban – Szerbiában, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Albániában és Koszovóban – nem megfelelő a törvények betartása, s miközben súlyos problémát okoz a korrupció, a politikai hatalom részben a szervezett bűnözés, illetve a sógor-komaságra alapuló politikai klánok kezében van.
„A térség államaiban több jel utal arra, hogy a bűnözői csoportok részben megszállták az állami szerveket, s hogy az államgépezet valamennyi szintjét súlyosan megfertőzte a korrupció. Összekeverednek a magán- és közérdekek, a Nyugat-Balkán egyetlen országa sem tekinthető működő piacgazdaságnak” – áll az Európai Bizottság napokban közzétett új Balkán-stratégiáját felvázoló dokumentumban. Amely ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy Brüsszel készen áll a bővítésre, s a két legtovább jutott jelöltnek – a tagságról már tárgyaló Szerbiának és Montenegrónak – esélye van arra, hogy akár 2025-re bekerüljön az unióba. Az EU által „nagyon ambiciózusnak” nevezett csatlakozási dátum Brüsszel szerint akkor válhat realitássá, ha előbb az érdekeltek lezárják az egymás közötti vitáikat: Belgrád például hivatalosan és véglegesen normalizálja kapcsolatait a Szerbiától 2008-ban elszakadt tartománnyal, Koszovóval. Míg Szerbiának és a már NATO-tag Montenegrónak jó esélye van a csatlakozásra, az elhúzódó belpolitikai válsággal küszködő Bosznia, valamint az öt EU-tagállam által el nem ismert Koszovó egyelőre nem kapott bátorítást Brüsszeltől.
A korábbiaknál keményebb feltételeket szabó, ugyanakkor legalább konkrét céldátumokat is említő Brüsszel szerint a csatlakozás másik előfeltétele, hogy a tagjelöltek teljes egészében fogadják el magukénak az EU külpolitikáját. Ez elsősorban Szerbiának, illetve a két boszniai entitás egyikének, a Szerb Köztársaságnak szól, hiszen a vezetőik egyelőre nem döntötték el véglegesen, hogy az EU vagy inkább Oroszország felé kívánnak-e közeledni. Moszkva igyekszik is megnehezíteni a döntést. A Kreml propagandáját terjesztő RT tévéállomás, a Sputniknews nevű internetes hírportál, valamint a Moszkva-pártiként számon tartott közel száz egyéb online fórum és szervezet ugyanis igencsak aktív a szerbek lakta térségekben.
Montenegrói vádak szerint Oroszország már túllépett a propagandán, és Moszkva állt a NATO-csatlakozást támogató montenegrói vezető, Milo Gyukanovics elleni 2016-os puccskísérlet mögött. Brüsszeli források úgy tudják, éppen az erősödő orosz aktivitás az egyik oka annak, hogy az EU nem akar lemondani a nyugat-balkáni államokról, mondván: jobb az unión belül tudni a demokráciadeficittel küszködő államokat, mint átengedni őket a pánszlávizmust hirdető Moszkva vagy a Balkánon ugyancsak aktívan ügyködő Törökország befolyása alá.
Kétséges ugyanakkor, mennyire szolgálja az EU-n belüli egység ügyét, ha olyan tagállamok kerülnek be az unióba, amelyek vezetői rövid időn belül készen állhatnak arra, hogy megkezdjék a maguk szabadságharcát Brüsszel ellen, s ehhez támogatást kapjanak a többi, már bent lévő „bozótharcostól”. Macedóniában Gruevszkit és elvtársait annak ellenére sem lehet leírni, hogy a VMRO-DPMNE súlyos vereséget szenvedett a tavaly őszi helyhatósági választásokon. Szerbiában pedig az az Alekszandar Vucsics ült át a miniszterelnökiből az államfői székbe, aki korábban szerbellenes összeesküvéssel vádolta a Nyugatot, és csak az utóbbi néhány évben vált sovinisztából EU-pártivá. A boszniai politikai elit EU-pártiságának tartóssága is kérdéses. Szarajevóban és a szerbek központjában, Banja Lukában is divatnak számít a külső erőket, leginkább az EU-t felelőssé tenni a volt jugoszláv tagköztársaság válságáért. Hasonló a helyzet Pristinában, ott az EU egyebek mellett azért mumus, mert még nem sikerült teljes mértékben Koszovóba integrálni a többségében szerbek lakta észak-koszovói területeket.
NÉMETH ANDRÁS
Évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.
Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet is.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát.
A hatóságok vizsgálják, hol kaphatta el a súlyos betegséget.
Egyikük negyven év börtönt kaphat.
Az államtitkár Csendes Olivért jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező vezetőként jellemezte.
