Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2001, a legutóbbi súlyos gazdasági válság óta nem volt olyan rossz hete a török lírának, mint most, amikor csak pénteken 20 százalékot veszített értékéből. Emelkedő amerikai kamatok, washingtoni szankciók, haveroknak adott óriási állami megrendelések, euró- és dollárhitelekkel terhelt vállalatok, és csökkenő bizalom – minden együtt van ahhoz, hogy újra mély krízisbe zuhanjon a török gazdaság. A válságnak pedig lesznek továbbgyűrűződő hatásai.

„Nekik van dollárjuk, nekünk viszont itt van a nép, és Allah” – ezzel próbálta meg nyugtatni nemzetét Tayyip Erdogan államfő, miután ismét zuhanásnak indult az utóbbi hónapokban értékének harmadát elvesztett líra árfolyama. A török pénz most attól bicsaklott meg, hogy az USA szankciókat vezetett be Törökország ellen, mert az amerikaiak szerint jogtalanul tartják fogva Izmirben a kémkedéssel és terrorizmussal vádolt amerikai papot, Andrew Brunsont. Sőt, pénteken Trump fokozta a nyomást, amikor közölte: kétszeresére emelte a török alumíniumra és acélra kivetett vámot.

Bár most az amerikai szankciók miatt indult meg újra lefelé a líra, a Brunson-ügy talán a legkevésbé meghatározó eleme a török gazdaság egyre súlyosabbá váló válságának. A komoly gondot inkább az okozza, hogy a közelmúltban az államfői tisztségbe újra beiktatott Erdogan sokkal fontosabbnak tartja a gyors gazdasági növekedést, mint a hosszú távú stabilitást, és ezért olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben a vállalatokat bátorították a hitelfelvételre. Részben az óriási állami beruházásokkal, amelyeket aztán az Erdoganhoz közeli, hűséges cégekre bíztak: 12 milliárd dollárért épül a világ legnagyobbjának szánt, 200 millió utas kiszolgálására alkalmas új isztambuli repülőtér, s ugyancsak ássák a Márvány- és Fekete-tengert összekötő, legalább 17 milliárd dollárba kerülő Isztambul-csatornát, amely jelentősen csökkenti majd a Boszporusz túlterheltségét.

Az elemzők szerint szinte valamennyi magánvállalat nyugati hitelekből finanszírozza a kormányzat által bátorított fejlesztéseket, s ennek következtében a vállalati szféra már 245 milliárd dollárral tartozik a bel- és külföldi hitelezőknek. Mivel a kölcsönök nagy részét devizában vették fel, a bevételek pedig jellemzően lírában érkeznek, most, hogy a líra veszti az értékét, a török cégek is megismerik a „devizahitel-csapdát”. Egyszer egyébként már történt hasonló, 2001-ben is megindult lefelé a líra, s cégek ezrei dőltek be. Azóta a vállalatok egy része az euróhoz köti a szolgáltatások, illetve termékek árát. „Mindenki válságban van már. Akinek csak egy csöpp esze van, az is tudja, hogy ez az igazság. A kormány pedig még mindig a homokba dugja a fejét” – idézte a The New York Times Can Ozt, egy isztambuli könyvkiadó tulajdonosát. Can, aki Finnországban veszi a papírt és Németországban a ragasztót, hozzátette: a nyereségszint drasztikusan csökkent a pénzromlás miatt.

Alkusz az isztambuli tőzsde, a Borsa Istanbul épületében 2018. augusztus 10-én
©

A cégek most a hitelek átstrukturálásáról kezdtek tárgyalásokat a hitelezőkkel, ám a bankok bizalma csökkenőben van, részben azért is, mert Erdogan nem hagyta meg hivatalában a gazdaságért felelős minisztert, Mehmet Simseket, hanem korlátozott tapasztalatokkal rendelkező vejére, Berat Albayrakra bízta a gazdaság kezelését. Ebben pedig annak jelét látják az elemzők, hogy Erdogannak egyelőre esze ágában sincs határozott lépéseket tenni a válság elhárítására.  A helyzetet súlyosbítja, hogy Erdoganék – a líra értéknek stabilitásának megőrzése érdekében – korábban már emelték a jelenleg 17,75 százalékon álló alapkamatot, így ha tovább emelnek, azzal pont a kormányzat által legfontosabbnak tartott gazdasági növekedést fojtják meg. Már így is rontani kellett a kilátásokat: a tavaly 7,3 százalék után a kormány az idén 5 százalékos bővülést prognosztizált, ám ezt a napokban négy százalékra mérsékelték.

Ha a gazdaság krízisbe süllyed, Erdogan komoly bajba kerülhet, hiszen a törökök jelentős része azért bocsátja meg autoriter vezetési stílusát, mert 15 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta a török gazdaság jól teljesített, és gyorsan nőtt az emberek életszínvonala. Ha ismét emelkedni kezd a szegények, illetve elégedetlenek száma, komoly tüntetésekre kell számítani.

Török rendőrök letartóztatnak egy kormányellenes tüntetőt az isztambuli Taksim tér közelében 2017. május 1-jén
©

„A gazdaság Erdogan Achilles-sarka, ha ott gond van, az fenyegetheti az államfő hatalmát” – írta elemzésében a Chatham House londoni kutatóintézet.  Az intézet szerint ebben a helyzetben nem kizárt, hogy a külföldi tőke menekülésre veszi majd a dolgot, amit Ankara adminisztratív eszközökkel igyekszik majd megállítani, vagy legalább lefékezni.   A Chatham House szerint, ha bedőlnek a török cégek, és pánik alakul ki az országban, az évekig tartó recessziót okozhat, s elképzelhető, hogy Ankarának újra a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kell fordulnia segítségért.

A törökök – és a többi feltörekvő ország, így Magyarország – helyzetét az is rontja, hogy ahogy emelik az USA-ban a kamatokat, úgy fordulnak a befektetők ismét a dollár felé, ami viszont a líra, az orosz rubel, vagy a forint pozícióinak a romlását hozza.

Bár a líra és a török gazdaság gondjai miatt esésnek indultak az európai részvénypiacok is, az elemzők egyelőre úgy vélik, akkor is csak mérsékelt hatással lesz Törökország az európai piacokra, ha tartós válság és recesszió alakul ki. A török GDP ugyanis az eurózóna össz-GDP-jének csupán 6,5 százalékát teszi ki, s a török gazdaság fele az olaszénak.  A DW elemzése szerint az is okot adhat a derűlátásra, hogy amikor 2016-ban puccsot kíséreltek meg Erdogan ellen, a gazdaság visszaesett, ám ennek ellenére nem rendült meg az eurózónába vetett bizalom, sőt még nőtt is a hitelezés. „Bár egy esetleges török összeomlásnak mindenképpen lennének tovább gyűrűződő hatásai, az európai bankok törökországi kitettsége nem túl nagy. Még a legrosszabb esetben is lesz elegendő eszköz ahhoz, hogy korlátozzák a károkat” – áll a német Berenberg magánbank elemzésében.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Akár 40 évig is mentesülhet a társasági adó megfizetése alól, ha kihasználja ezt a lehetőséget

Akár 40 évig is mentesülhet a társasági adó megfizetése alól, ha kihasználja ezt a lehetőséget

Egy másik hangfelvétel is készült Hasogdzsi meggyilkolásáról, eszerint viszont Rijád hazudik

Egy másik hangfelvétel is készült Hasogdzsi meggyilkolásáról, eszerint viszont Rijád hazudik

Mit szólna, ha 6 órával tovább bírná telefonja akkuja? Megtalálták a megoldást

Mit szólna, ha 6 órával tovább bírná telefonja akkuja? Megtalálták a megoldást

Összekapja magát a Google, feledtetnék az Android legnagyobb hibáját

Összekapja magát a Google, feledtetnék az Android legnagyobb hibáját

Majom rabolt el és ölt meg egy csecsemőt Indiában

Majom rabolt el és ölt meg egy csecsemőt Indiában

Hatalmas: megérkezett az Audi A6 L, ami már majdnem A8 méretű

Hatalmas: megérkezett az Audi A6 L, ami már majdnem A8 méretű