A Lancet című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a termékenységi mutatók ilyen jelentős visszaesése a kutatókat is meglepte, a világátlag ugyanis már közel került ahhoz a 2,1-es számhoz, amely alatt az adott országok lélekszáma csökkenésnek indul. A felmérés szerint a fejlett országokban jut a legkevesebb gyermek egy-egy nőre, Európa mellett az USA-ban, Ausztráliában és Dél-Koreában alacsony a termékenységi mutató. Magyarország a közép-európai mezőny alsó felében található a Lancet szerinti 1,4-as adattal, nálunk csak Lengyelországban és Moldovában rosszabb a helyzet, ott ez a mutató 1,3-on áll.

„Hamarosan elérünk arra a pontra, amikor a társadalmaknak megoldást kell találniuk a népességcsökkenés okozta problémák megoldására. Nem minden fejlett országban csökken az emberek száma, a lélekszám ugyanis a születések és a halálesetek számától, illetve a migrációtól függ” – magyarázta a BBC-nek Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem szakértője. A Lancet adatai szerint a legnagyobb arányú népességnövekedés a közép-afrikai országokban figyelhető meg, Nigerben 7,1, Csádban 6,7, Szomáliában 6,1, Maliban pedig hat gyermek jut egy szülőkorban lévő nőre. A statisztikák szerint a legtermékenyebbnek számító országokban is csökken az egy nőre jutó gyermekek száma, Nigerben 2006 és 2016 között 7,6-ról esett vissza 7,1-re ez a szám.

A Lancet szerint a termékenységi mutatók változásának három fő oka van. Az első a gyermekhalandóság csökkenése, hiszen e miatt kevesebb gyermekre van szükség a lakossági létszámának fenntartásához. A második ok a fogamzásgátló eszközök terjedése, a harmadik pedig az, hogy világszerte nő a munkába álló vagy tanuló nők aránya. „Ez pedig azt jelenti, hogy a visszaeső termékenység több esetben sikertörténetnek számít” – hangsúlyozta a BBC. A magyarországi helyzetről néhány további részlet itt olvasható.