Az amerikai elnök legszívesebben rögtön kidobná az illegális határátlépőket. Ők ma már egyre többen az erőszak sújtotta Közép-Amerikából érkeznek.
Tévedett, aki abban reménykedett, hogy az embertelen módszert elítélő közvélemény nyomására hozott múlt szerdai elnöki rendeletével Donald Trump egy csapásra megoldja az USA határát illegálisan átlépő szülőktől elszakított gyerekek sorsának problémáját. Április közepe óta – amikor Jeff Sessions igazságügy-miniszter meghirdette a zéró toleranciát, azaz minden, az USA déli határán átszökött felnőtt rács mögé küldését – deklaráltan elrettentő szándékkal több mint 2300 gyereket vettek el a szüleiktől, s küldtek kormányzati menekültközpontokba vagy helyeztek el nevelőszülőknél (egy magyar gyermekkel is ez történt). A családegyesítés egyelőre nehezebben megy, mint a szétválasztás, hiszen a szülőket a belbiztonsági minisztérium alá tartozó bevándorlási és vámhivatal (ICE) tartja nyilván, míg a gyerekeiket az egészségügyi minisztérium, s a rendeletet követő napokban nehézkesen ment a listák összefésülése. Talán emiatt is, kedden felfüggesztették a zéró tolerancia alkalmazását.
Ráadásul Trump állítólag csak fogcsikorgatva írta alá a rendeletet, mert a gyerekek elszakítását még akkor is védelmébe vette, amikor azt nemcsak az ellenzéki demokraták, hanem a republikánus törvényhozók jó része, valamint a volt first ladyk példáját követve a saját felesége, Melania Trump is keményen bírálta. Az adminisztratív káosz mellett a politikait is sikerült növelnie az elnöknek, amikor vasárnapi Twitter-üzenetében azt sürgette, hogy az illegális bevándorlókat rögvest dobják vissza oda, ahonnan jöttek, és ne töltsék az időt azzal, hogy bevándorlási ügyekben eljáró bírók, illetve bíróságok döntsenek az ügyükben.
Ezzel újabb alkotmányjogi vitát váltott ki, mert jogászok szerint az amerikai alaptörvény ötödik és tizennegyedik kiegészítése azok számára is garantálja a tisztességes bírósági eljáráshoz a jogot, akik illegálisan tartózkodnak az USA területén. A Trump-adminisztráció azt is szeretné elérni, hogy ha már együtt kell őrizetben tartani az illegálisan érkező családokat, akkor azt felső időkorlát nélkül tegyék. Egy 1997-es szövetségi bírósági alku, az úgynevezett Flores-egyezség szerint kiskorú gyerekek húsz napnál tovább nem lehetnek ugyanis bevándorlási őrizetben, ha van, aki gondoskodjon róluk.
Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányát is azzal indította, hogy nemierőszak-tevőknek minősítette az USA-ba illegálisan érkező mexikóiakat, majd követelni kezdte, hogy építsenek falat a határra, és annak a költségét a déli szomszéd fizesse meg. A mostani bevándorlási vitában pedig a csápjait El Salvador és az USA több szövetségi állama között kinyújtó MS–13 bűnszervezetet nevezte meg, mint amelyik a határt törvénytelenül átlépők seregében elvegyülve beküldi az elvetemült embereit az országba (az MS–13-ról lásd Vérszomjas gyilkosok adtak ürügyet Trumpnak a bevándorlók elleni durva fellépésre című írásunkat). A Fehér Ház ura természetesen önmagához hűen túloz, és elferdít tényeket, ám valóban az történt, hogy az utóbbi években a Mexikóból illegálisan érkezők száma mérséklődött – sőt 2009 és 2014 között 140 ezerrel többen hagyták el az USA-t, mint ahányan oda érkeztek –, megugrott viszont azoké, akik El Salvadorból, Guatemalából és Hondurasból indultak útnak. A három országból 2016-ban csaknem 40 ezren kértek menedékjogot az USA-ban – amit a határt átlépve lehet megtenni –, ez a 2010-es szám kilencszerese.
A Közép-Amerikában Északi Háromszögként is emlegetett három országban az erőszak az úr, ami elől tömegek menekülnek az USA-ba, vállalva a viszontagságos és veszélyes utat Mexikó déli, Chiapas tartományától a Rio Grande határfolyóig.
A drogkartellek és az utcai bandák harcainak következtében a 6,3 milliós El Salvadorban tavaly csaknem 4 ezer, a kilencmilliós Hondurasban kevés híján 3800, a 16,6 milliós Guatemalában – ahol külön üldöztetés éri az őslakosokat – majdnem 5400 gyilkosságot regisztráltak, ami százezer lakosra vetítve a világátlag sokszorosa. Trumpot mindez a legkevésbé sem érdekli, s tavaly csak azért nem csökkentette radikálisan a három közép-amerikai országnak nyújtott amerikai segély évi 750 millió dolláros összegét, mert a támogatásnak a menekültáradat visszafogásában játszott szerepét nála fontosabbként értékelő, amúgy republikánus többségű kongresszus megvétózta a lépést.
Az Északi Háromszögből egyedül, szülők nélkül az USA-ba illegálisan érkező gyerekek tízezrei voltak azok, akik 2014-ben fejfájást okoztak Barack Obama akkori elnöknek, de ő négy éve humánusabb megoldást talált a problémára – ezt követően szavazták meg a 750 milliós segélyt is –, mint az utódja a mostanira. Trump idén tavasszal ellenségképet festett fel a guatemalai határtól, Chiapasból indult, a három közép-amerikai ország menekültjeiből álló karavánról is, amely 2010 óta évenként ismétlődő, kvázi tiltakozó menet az USA bevándorlási politikája ellen. A civil szervezetek által támogatott karavánba nagyjából 1200-an gyűltek össze, ám – miután Mexikó humanitárius okokból kiadott tartózkodási engedélyét sokan elfogadták, mások lemorzsolódtak – a Rio Grandéhoz már csak másfél százan érkeztek, és próbáltak a hivatalos utat járva menedékjogot kérni – amire Trump is biztatja az USA-ba tartókat.
Ott viszont azzal szembesültek, hogy az amerikai határőrök megállítják őket, mondván, a túloldalon nincs elég kapacitás a fogadásukra. Az elcsigázott emberek ilyenkor várnak tovább, vagy választhatják a sokkal kockázatosabb illegális utat. Trump bírálói szerint a kormány szándékosan lassítja le az adminisztrációt, míg a jóhiszeműek azzal érvelnek, hogy májusban már 700 ezres ügyhátralékkal küzdöttek a kérelmeket elbíráló bevándorlási bíróságok. Most pedig republikánusok és demokraták egymással versengve dobálóznak a számokkal, hogy hány bírót kellene még a határ közelébe küldeni a folyamat meggyorsítására.
Trump minden más lehetőséget is kihasznál a bevándorlás fékezésére, és az országban iratok nélkül tartózkodók kiseprűzésére. A kongresszusban készülő bevándorlási reform kulcskérdése, hogy mihez kezdjenek a gyerekként illegálisan az országba érkezettekkel, akiknek Obama menedéket adott a deportálás alól, Trump viszont a 800 ezer embert érintő védettséget megvonta, igaz, az intézkedés végrehajtását a törvényhozás jogalkotásáig felfüggesztette. Trump elvette az átmeneti védettséget attól az 57 ezer hondurasitól és csaknem 200 ezer salvadoritól is, akik az országukat sújtó természeti katasztrófák miatt kaptak menedéket, nekik két és fél év türelmi idő után elvileg el kell hagyniuk az USA-t. Nemrég pedig Sessions – aki felülvizsgálhatja a tárcája alá rendelt bevándorlási bíróságok döntéseit – úgy döntött, hogy a Közép-Amerikából érkezettek többé nem kaphatnak menekültstátust az utcai bandák üldözésére vagy családon belüli erőszakra hivatkozva. Az igazságügy-miniszter az állásfoglalásával azt a bírói határozatot írta felül, amellyel menedéket kapott egy meg nem nevezett salvadori asszony, akit a férje másfél évtizedig erőszakolt és vert.
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
Még lakat sincs a kapun.
Az irániak most Izrael közepét támadták, Haifa volt a fő célpont.
