Tálas Andrea
Tálas Andrea
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sokszoros bocsánatkérésre kényszerült Jeremy Corbyn munkáspárti vezér, akinek az antiszemitizmus vádjával kell szembenéznie. És akkor ott van még a megjósolhatatlan kimenetelű Brexit, amellyel kapcsolatban hatalmas ellentétek feszítik a pártot.

„Ott voltam, de azt hiszem, nem vettem részt benne” – kombinálta a beismerést és a cáfolatot Jeremy Corbyn brit munkáspárti vezér, arra reagálva, hogy a szemére hányták: négy éve, akkor még egyszerű ellenzéki képviselőként, Tunéziában palesztin terroristák sírjánál koszorúzott. Nem zavarta, hogy a konzervatív Daily Mail napilap által a tunéziai palesztin nagykövetség internetes oldaláról előbányászott archív felvételen közvetlenül a mellett a koszorú mellett látható, amelyet az 1972-es müncheni olimpia idején 11 izraeli sportolót és sportvezetőt meggyilkoló Fekete Szeptember palesztin terrorszervezet tagjainak sírjánál helyeztek el.

A Munkáspárt számára kudarccal végződött parlamenti választás után, 2015 szeptemberében a párt élére választott Corbyn azt állította, hogy a tunéziai elnök meghívására a palesztinok ügyéről szóló konferencián vett részt Tuniszban. És a palesztin mártírok temetőjében nem a müncheni túszejtő akciót végrehajtó szervezet terroristáinak a sírjánál koszorúzott, akiket a Moszad 1992-ben Párizsban meggyilkolt. Hanem – magyarázta – a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) tuniszi székhelyére mért 1985-ös izraeli légitámadáskor meghalt, és a közelben eltemetett palesztin áldozatoknál tette tiszteletét. A bulvárlap újságírója viszont a helyszínen járt, és beazonosította a sírt. Ezek után módosított Corbyn, magyarázatul pedig hozzáfűzte, „minden helyet megtekint, ahol terrorista akciók áldozataira emlékeznek”.

Jeremy Corbyn a Fekete Szeptember halottjainak koszorúzásán

A cikcakk miatt újra bírálatok kereszttüzébe került Corbynt a pártjában többen antiszemitának bélyegezték, amiért teret enged, sőt viselkedésével bátorítja a vezetése alatt szemlátomást erősödő zsidóellenességet. Kiderült róla, hogy 2010-ben felszólalt a Soha többé – bárkiért című rendezvényen, ahol egy auschwitzi túlélő a zsidó állam gázai politikája miatt párhuzamot vont a náci Németország és Izrael között. Corbyn most nemcsak a részvételért, hanem azért is bocsánatot kért, hogy palesztinpárti felszólalásával félreértést okozott. Magyarázkodásra kényszerült amiatt is, hogy 2012-es Facebook-bejegyzésében szót emelt azért az utcai aktivistáért, akinek lemeszelték azt az antiszemita graffitijét, amelyen nagy orrú, öltönyös bankárok Monopolyt játszanak, s a játékmezőt görnyedt, meztelen, kopasz férfiak tartják a hátukon.

Sokan Corbyn antiszemitizmusát látják abban is, hogy az utóbbi években nem lépett fel határozottan a zsidóellenes kijelentéseket tevő párttagokkal szemben. Ken Livingstone párttagságát csak felfüggesztették, amikor a volt londoni polgármester a BBC rádióban védelmébe vette egyik párttársát annak antiszemita megnyilvánulásáért, és azt találta mondani, hogy Hitler cionista volt, mielőtt ámokfutásba kezdett volna. Felfogva a Munkáspárton belüli ellentéteket, Corbyn 2016 áprilisában vizsgálatot rendelt el, amelyet a párton belül sokan szerecsenmosdatásnak tartottak, mert csak annyit állapított meg: érzékelhető a „mérgező hangulat”, de nem uralkodott el az antiszemitizmus a párton.

Az évek óta zajló antiszemitizmus-vita ellenére a magukat népszámláláson zsidónak valló britek nem tántorodtak el a párttól, a tavalyi választáson ugyanolyan arányban szavaztak a jelöltjeire, mint korábban. A brit zsidók az ország politikai erői közül mindig is a Munkáspártot érezték magukénak. A The Jewish Chronicle 1920-ban azt írta: „a zsidóknak ebben az országban nincs jobb barátjuk, mint a Munkáspárt”. Corbyn elődje, az Izraelt erőteljesen bíráló Ed Miliband pedig komolyan azt remélte, hogy ő lehet Nagy-Britannia első zsidó kormányfője. (Az 1868-ban, majd 1874–1880 között kormányfő konzervatív Benjamin Disraeli zsidó családból származott ugyan, ám az apja kikeresztelkedett.) Mint a Financial Times brit gazdasági napilap felidézi, 1945-ben a 29 zsidó parlamenti képviselő közül 27 a Munkáspárt padsoraiban foglalt helyet, és a szociális kérdések iránti elkötelezettsége miatt a munkáskörzetekben élő zsidók választása leginkább e párt jelöltjeire esett. Ráadásul döntően a munkáspárti politikusok támogatták az önálló zsidó állam létrejöttét 1948-ban.

A fordulópontot a párt és a brit zsidók viszonyában az 1967-es arab–izraeli háború hozta, amikor Izrael elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, Ciszjordániát és a Gázai övezetet. A párton belül erőre kapott a magát új baloldalként meghatározó, a Szovjetunió által is fűtött szárny, amelynek szemében Izrael immár nem áldozat a közel-keleti térségben, hanem agresszor.

A Westminster padsorait 35 éve koptató, radikális baloldali Corbyn a kezdetektől palesztinpárti volt, egy időben a Hezbollah és a Hamász szélsőséges szervezeteket a barátjának nevezte, a  kapcsolattartást velük azzal indokolta, hogy az izraeli mellett a palesztin oldalt is meghallgatja. Pártelnökké választása óta az izraeli–palesztin konfliktusban a két állam megoldást pártolja. De szimpatizált a nicaraguai szandinista forradalmárokkal, a brit fennhatóság ellen fegyverrel küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyával, a Sinn Féinnel, a Hugo Chávez-féle venezuelai szocializmussal.

A Munkáspárt megosztottságát ezúttal az antiszemitizmus-vita hozta felszínre, ám a törésvonalak Corbyn megválasztása óta időről időre megmutatkoznak. Már az is csodával ért fel, hogy Corbyn a párt élére került. Győzelmét a tagságnak köszönhette, a parlamenti frakció többsége ellene volt. Pozíciója az EU-tagságról szóló 2016-os népszavazás után ismét megrendült. A köztudottan euroszkeptikus Corbyn ugyanis csak ímmel-ámmal kampányolt a tagság mellett, ezért parlamenti frakciója a Brexit győzelme láttán megpróbálta elmozdítani, ám megmenekült. A tavalyi parlamenti választást pedig a Munkáspárt majdnem megnyerte, és Corbyn szinte a mennybe ment, amiért a konzervatívok kisebbségbe kerültek. Időközben azonban újra erősödtek a politikájával szembeni kritikus hangok, különösen a Brexit kérdésében komoly a párton belüli nézetkülönbség, ami akár szakadáshoz is vezethet.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!