Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Visszalép az amerikai elnökválasztási versenyből Bernie Sanders. A 78 éves vermonti szenátor bebetonozza demokrata párti ellenfele, Joe Biden volt alelnök pozícióját a versenyben.
A döntés nem meglepő annak fényében, hogy az év eleje óta tartó előválasztási küzdelemben az egymás után visszalépő jelöltek mind Bident biztosították támogatásukról, így Sandersnek egyre kevesebb esélye volt arra, hogy ő legyen Donald Trump elnök kihívója a novemberre tervezett elnökválasztáson. A legutóbbi vereséget Floridában szenvedte el, a március közepén megrendezett megmérettetésen másik két államban is a volt elnökjelölt szerzett több támogatót.
Sanders esélyeit az is rontotta, hogy úgy kellett volna visszavennie a vezetést demokrata párti ellenfelétől, hogy a kampány a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag leállt, így alkalma sem volt akár személyesen, akár más formában támogatókat szerezni.
A visszalépést a szenátor a Twitteren jelentette be, posztjában azt írta:
a kampány ugyan véget ér, de a küzdelem az igazságosságért folytatódik.
Today I am suspending my campaign. But while the campaign ends, the struggle for justice continues on. https://t.co/MYc7kt2b16
— Bernie Sanders (@BernieSanders) April 8, 2020
A szenátor esetleges megválasztása radikális váltást hozott volna a Fehér Házban - és nemcsak a most regnáló republikánus üzletember-elnökhöz, Donald Trumphoz képest. Sanders a demokrata párt fő vonalához képest baloldali eszméivel tett szert rendkívüli népszerűségre, emiatt is tartott például az üzleti világ attól, hogy Trump kiszámíthatlan, ám alapvetően az amerikai ipart támogató politikája után kevésbé piacbarát irányzat következne az Egyesült Államok élén. Ez az ellentét azonban pártján és a párt támogatói körén belül is rengeteg ellendrukkert szerzett - ezzel magyarázható az is, hogy népszerűsége ellenére az előválasztási megmérettetéseken Barack Obama volt alelnöke, Joe Biden több voksot tudott szerezni.
Sanders most másodjára indult az elnökválasztási kampányban, 2016-ban Hillary Clinton ütötte ki a versengésből. Ám - jegyzi meg a New York Times - négy évvel ezelőtt a szenátor az utolsó pillanatig harcolt, most jóval előbb kilépett a versenyből.
Igaz, már kampánya is rendhagyó volt. Mint a HVG 2015-ös cikkében olvasható, a politikus kis összegű egyéni adományokból a kampánya kezdeti öt hónapjában több pénzt gyűjtött, mint Barack Obama 2007-ben, amikor az első mandátumáért indult. "A magát az USA-ban szélsőbaloldali bélyeggel felérő demokratikus szocialistának valló veterán politikus azt a tengerentúlon is érezhető csalódottságot lovagolja meg, hogy a gazdasági válság, majd az azt követő kilábalás tovább mélyítette a szakadékot a gazdagok és a szegények között."
Bernard Sanders 1941-ben New York Brooklyn negyedében született. Az apja, Eli a világválság idején Lengyelországból érkezett bevándorló volt, aki az egész családját elveszítette a holokausztban. Az apa festéket árult, és a jövedelméből csak szűkösen éltek, az anya pedig már gyerekként belenevelte két fiába azt, hogy a kapitalizmus igazságtalan.
A Chicagói Egyetemen politológiát hallgatott, s aktív volt a polgárjogi küzdelmekben: 1962-ben ő szervezte az egyetem első ülősztrájkját a kollégiumi szegregáció ellen. A diplomája megszerzése után fél évet izraeli kibucban töltött, majd a hatvanas évek végén a hippik menedékhelyének számító Vermontban farmot vásárolt, és odaköltözött az első feleségével, akitől rövidesen elvált, később másik nőtől született fia.
Vermontban ácsként próbálkozott, majd iskolák számára forgatott rövid történelmi dokumentumfilmeket, de a politikát sem hagyta el. Az aprócska Szabadság Uniópárt színeiben Vermontban kormányzó és szenátor próbált lenni, de 6 százaléknál többet nem szerzett, mire jó barátja azt tanácsolta, hogy olyan poszttal próbálkozzon, amit el is tud nyerni. Így lett 1981-ben a második legkisebb lakosú szövetségi állam, a 620 ezres Vermont legnépesebb városának, a 40 ezres Burlingtonnak a polgármestere. 1990-ben elnyerte a Vermontnak járó egyetlen washingtoni képviselői helyet, s négy évtizede az első független – és 1923 óta az első szocialista érzelmű – honatyaként foglalta el a helyét az alsóházban. A mindkét nagy pártot a kizsákmányoló elit játékszerének tartó ideológiai vehemenciája és kioktató stílusa miatt nehezen illeszkedett be, de amikor 2006-ban szenátorrá választották, függetlenként a demokrata frakcióba ült be.
2010 decemberében 8 óra 37 percen át tartó beszéddel tiltakozott a gazdagoknak előnyös adókedvezmények megújítása ellen, s a magát inkább kulturális, mint vallási értelemben zsidónak tekintő Sanders nem győzi dicsérni Ferenc pápát, akiben a szegények gyámolítóját látja. Támogatja az abortuszt, és az USA-ban skandináv egészségbiztosítási, illetve jóléti rendszert vezetne be, ingyenessé tenné az állami felsőoktatást, megújítaná az USA infrastruktúráját, s mindezt adóemelésből finanszírozná - írtuk a politikusról az előző amerikai választási kampány idején.
