Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Egy elnökjelöltje már biztosan van az Egyesült Államoknak: mivel a hatalomban lévő elnöknek a pártján belül nincsenek komolyan vehető ellenfelei, a republikánus előválasztások csak kötelező körként – és persze kampányeseményként – futnak, és mivel mára jutottak el odáig, hogy a delegáltak felét már kiosztották, Donald Trump mostantól elnökjelöltnek is számít. De ezt tudni lehetett már az este előtt, annál érdekesebb volt a kérdés, hogy ki nyeri a demokraták újabb előválasztási körét.
A közvélemény-kutatások Joe Bident tekintették erősebbnek, és igazuk is lett. A volt alelnök meggyőző fölénnyel előzte meg Bernie Sanders vermonti szenátort.
- Floridában (ahonnan 219 delegált érkezik a nyári jelöltállító gyűlésre) 62-23 arányban győzött Biden,
- Illinois-ban (155 delegált) 59-36 százalék a végeredmény a javára,
- Arizonában (67 delegált) pedig 44-32 arányban vezet Biden.
A volt alelnök ez előtt a nap előtt 898-745-re vezetett a delegáltak számában, most egyetlen nap alatt nagyjából megduplázta az előnyét. Ahhoz, hogy valaki elnökjelölt legyen, 1990 delegált kell, akiket a demokratáknál pedig minden államban a szavazatok arányában osztanak szét, vagyis matematikailag még sokáig tarthat a harc.
De ha a politikai realitásokat nézzük, ennek a versenynek gyakorlatilag itt van a vége: Sandersnek országosan a maradék szavazatok közel kétharmadát meg kéne szereznie ahhoz, hogy fordítson. Ez pedig a lehetetlen kategória.
Mindhárom most szavazó államban toronymagas esélyesnek mérték Bident, a nagy kérdés az volt, hogy a koronavírus-járvány hogyan befolyásolja az előválasztást. Sanders szavazói fiatalabbak és elkötelezettebbek, emiatt lehetett volna meglepetés, de végül az idősebbek között sem változott annyira a részvételi arány, hogy ez megbolygatta volna a végeredményt. Sőt, az első felmérésekből, ahol erre rákérdeztek, az derült ki: az elsöprő többség Bident látná szívesebben az ország élén egy krízishelyzetben.
Exit pollokat a járvány miatt nem tartottak, csak telefonos felmérésekből lehet tudni, hogy Sanders egyedül a 30 éven aluliak körében volt népszerűbb, Biden minden más csoportban meggyőző fölénnyel nyert. Amellett, hogy az idősek és a feketék döntő többsége már rég a volt alelnököt támogatta, és a nők körében is jelentős volt az előnye, mostanra egyértelműen az övé a fehér munkásosztály szavazatainak többsége is. A spanyolajkúaknál döntetlen közeli az eredmény, minimális Sanders-előnnyel – kivéve a legfontosabb helyen, Floridában, ahol Biden agyonnyerte magát közöttük is, mert Sanders bemutatta, hogy ahol sok a kubai bevándorló, ott a Castro-rezsim eredményeit dicsérni katasztrofálisan rossz ötlet.
A kérdés most az, hogy Sanders úgy dönt-e, kiszáll már most, megvárja-e az áprilisi előválasztásokat, vagy addig küzd, amíg matematikai esélye van. A járvány miatt fogalmunk sincs arról, hogyan megy tovább a kampány, több állam már elhalasztotta a szavazást, így jelen állás szerint a következő másfél hónapban alig voksolnak valahol. Április 7-én szavaz Wisconsin 84 delegáltról, előtte három nappal három kis népességű állam – Hawaii, Alaszka és Wyoming – választ meg összesen 53 delegáltat, ezeknek igazán csak akkor lesz jelentősége, ha valamilyen óriási meglepetés eredmény születik. Most úgy néz ki, hogy április 28-án lesz a következő nagy szavazási hullám, de valójában tippelni is lehetetlen, hogy akkor lehet-e majd rendesen szavazni.
