Tetszett a cikk?

Úgy folytatódik a karabahi háború, mintha Örményország és Azerbajdzsán képviselői nem írtak volna alá a múlt hét végén Moszkvában tűzszüneti egyezményt.

Azerbajdzsán bejelentette, hogy az éjszaka folyamán tűz alá vett egy olyan örményországi rakétaüteget, ahonnan Baku állítása szerint az örmények azerbajdzsáni területen lévő polgári célpontokat lőttek. A civil létesítmények elleni támadást cáfoló Örményország közölte, feljogosítva érzi magát arra, hogy megtámadja az azeri területen lévő katonai objektumokat.

Úgy folytatódik a karabahi háború, mintha Örményország és Azerbajdzsán képviselői nem írtak volna alá a múlt hét végén Moszkvában tűzszüneti egyezményt. Sztepanakertben, az örmény többségű, Azerbajdzsán területére beékelt szakadár állam központjában több tüzérségi lövedék is becsapódott, és helyi források szerint Karabah határait több térségben is komoly harcok dúlnak a szemben álló felek között.

Azeri tüzérségi támadásban megrongálódott épület előtt egy nő Hegyi-Karabah székhelyén, Sztyepanakertben 2020. október 13-án
MTI / AP

Az viszont újdonságnak számít, hogy Azerbajdzsán elismerte, hogy Örményországban lévő célpontokat is lőtt, állítólag olyan rakétaüteget semmisítettek meg rakétákkal, amelyekkel korábban azeri városokat támadtak az örmények. Jereváni források szerint egyébként Azerbajdzsán eddig is rendszeresen támadott örményországi célpontokat drónokkal: több pilótanélküli repülőt lőttek le Jereván közelében, míg az ország keleti részén egy polgári személyeket szállító busz közelében robbant fel egy „öngyilkos drón”.

Az azeri beismerésnek komoly következményei lehetnek, hiszen Örményország is tagja a több egykori szovjet tagköztársaság által létrehozott kollektív védelmi szervezetnek. Ennek alapszabályában pedig az szerepel, hogy a részt vevő államok területe ellen indított támadás vagy az ország biztonságát érintő egyéb fenyegetés esetén a többi tagállam azonnali segítséget nyújt, s ez akár katonai segítségnyújtás is lehet. Örményország mellett Oroszország is részese a szerződésnek, így, ha Örményország követeli a szövetségesek beavatkozását, Moszkva és a többi tagállam nem mondhat nemet a kérelemre.

Az 1994-ben tűzszünettel véget ért karabahi háború legutóbbi szeptember végén újult ki, és a súlyos harcokban több száz katona vesztette már életét, és több polgári áldozata is volt az összecsapásoknak. Az örmények nem csak Karabahot tartják ellenőrzésük alatt, hanem az Örményországot és Karabahot összekötő széles közlekedési folyosót is. Az első háborúban mintegy 30 ezer ember vesztette életét, és több százezren kényszerültek otthonuk elhagyására.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Németh András Világ

Nehézfegyverzettel és törökökkel zajlik már Karabahban az örmény–azeri háború

Bár a világ valamennyi hatalma az ellenségeskedések azonnali beszüntetését szorgalmazza, az Azerbajdzsán területébe ékelt, többségében örmények lakta Karabahban folytatódnak a vasárnap kezdődött súlyos örmény–azeri harcok. A jelek szerint a válságnak aligha lesz békés megoldása, már csak azért sem, mert közben egy új szereplő, Törökország is aktivizálja magát.