„Ha így haladunk, két héten belül elfogynak a helyek az intenzív osztályokon”

- mondta a cseh egészségügyi miniszter-helyettes, Vladimir Cerny, aki szerint sosem volt még olyan helyzetben Csehország, mint a koronavírus-járvány nemrégiben beköszöntő, harmadik hulláma alatt. A csaknem 11 millió lakosú országban szerdán 15.861 új fertőzés mellett 145 új halálos áldozatot regisztráltak, ezzel a járványban már közel húszezren haltak meg, valamint

1,2 millióan kapták el a koronavírus-fertőzést. Azaz körülbelül minden tízedik embert elérte a vírus.

„Pokoli napok következnek”, fogalmazott Andrej Babis cseh kormányfő. A kétségbeesés nem csupán azért érthető, mert a kórházi helyek fogytán vannak, és betegek tucatjait kell intézmények között áthelyezni naponta, hanem azért is, mert mindeközben szigorú, még a magyarországinál is feszesebb korlátozások vannak életben. Csehországban zárva tartanak a nem létfontosságú üzletek és kiszolgálóegységek, harmadik osztálytól felfelé digitális tanrend van életben, csütörtök reggeltől pedig kizárólag FFP2-es, vagy annál nagyobb hatékonyságú maszkban lehet belépni üzletekbe és egészségügyi intézményekbe, valamint használni a tömegközlekedést. Úgy tudni, a kormány csütörtök este ül össze, hogy ennél is szigorúbb korlátozásokról tárgyaljon: elképzelhető, hogy márciusban három hétre teljes kijárási tilalmat rendelnek el, hogy megfékezzék a vírus tömeges terjedését.

A harmadik hullám fő okozója Csehországban a koronavírus brit, 70 százalékkal ragályosabb mutációja lehet. René Levinsky cseh biológiai modellező szerint ezt úgy kell elképzelni, mintha két járvány lenne párhuzamosan: hiába tudnák eddigi ismereteink szerint megfékezni a koronavírus-járványt, a brit variáns miatt olyan, mintha egy új kórokozó ütötte volna fel a fejét. A szakértő szerint egy hónappal vannak lemaradva a brit mutáció megfékezésétől, így bármilyen döntést is hoz a kormány, minden bizonnyal drasztikus lesz: a teljes lezárás mellett az is előfordulhat, hogy a cseh ipart csak akkor engedik termelni, ha a cégek biztosítani tudják a folyamatos tesztelést.

A helyzetet csak súlyosbítja a cseh vakcinakampány sikertelensége. Ez idáig mindössze 581 ezren kapták meg legalább az első oltást (ez 100 ezerrel kevesebb a magyar adatnál), amihez hozzájárult többek között az is, hogy szüneteltetni kellett az oltásokat vakcinahiány miatt. A cseh népesség ráadásul rendkívül szkeptikus: felmérések szerint az EU-n belül Csehországban a második legnagyobb az oltásellenesség (Szlovákia után), amiért alapvetően a kormány átláthatatlan tájékoztatását, az általános tájékozatlanságot és az internetes álhíreket teszik felelőssé.

A cseh helyzet kezd hasonlítani ahhoz, ami Szlovákiában van: ahogy nemrégiben megírtuk, a szlovák kórházakban már-már a tavaszi, bergamói helyzet kezdett el eluralkodni a járvány harmadik hulláma miatt. Bár a napi, lakosságarányosan vett új fertőzésszám a szlovákoknál jelenleg kevesebb mint fele a cseh adatoknak, a halálozások száma az összes EU-tagállam közül Szlovákiában a legmagasabb. A szlovák külügyminiszter hétfőn arra kérte az ország EU-s partnereit, hogy támogassák Szlovákiát a felesleges, vagy nem használt vakcináikkal; a kormány pedig úgy döntött, bevásárol az orosz Szputnyik V oltásból, hiába jelentették ki múlt csütörtökön, hogy "nem lesznek a vakcina kísérleti nyulai".