Nem történt politikai földrengés Csehországban, még ha első pillantásra úgy is tűnik. Andrej Babiš kormányfő pártja, az ANO szavazatszámban elvesztette ugyan a hétvégi parlamenti választást, de mandátumok számát tekintve megnyerte. A valódi győztes a jobbközép, kissé euroszkeptikus Spolu koalíció lett. Babiš négy éve is megnyerte a választást, akkor sem tudott kormányt alakítani, de akkor segítségére sietett Miloš Zeman államfő, aki ellenzéki támogatást szerzett neki. Rá azonban most valószínűleg nem számíthat.

Babiš nem az a finnyás fajta. Igazi populistaként neki mindegy, milyen extrémmel köt koalíciót. Négy éve a kommunistákat szerezte be neki Zeman csendestársként, idén a szélsőjobb volt betárazva, de Babiš elbaltázta a kampányt.

A koronahelyzet ugyan a kezdetek kezdetén segített az önmagát liberálisként meghatározó, de a valóságban ettől a világnézettől mérföldekre levő ANO-nak és koalíciós társának, a szociáldemokrata ČSSD-nek, ám a Covid-hullámok és az uniós pénzek kétes felhasználása megtépázta a koalíciót. Fél éve a közvélemény-kutatók még 21 százalékra mérték az ANO-t, a későbbi győztes Spolut 17-re, míg a Kalózok (Piráti) és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) által alkotott koalíciót 27 százalékra. Akkor mindenki úgy vette, az új miniszterelnök a raszta frizurás kalózvezér, Ivan Bartoš lesz. Ekkor indította el ellene intenzív hoaxkampányát Babiš, sikeresen. A koalíció ugyan harmadik lett, de csak 15 százalékot szereztek, a kalózok végül csak négy mandátumhoz jutottak, míg a STAN 33-hoz. A kalózokat ugyan kinyírták Babišék, de felépítették a Spolut és a STAN-t.

Andrej Babis

AFP

Babiš még egy nagy hibát elkövetett a kampányban. Orbán Viktor stílusában húzta elő a menekültkérdést, maga a magyar kormányfő is személyesen kampányolt cseh kollégájának, ám Babiš ezzel nem segített potenciális koalíciós partnerének, a japán származású Tomio Okamura vezette szélsőséges Szabadság és Közvetlen Demokráciának (SPD), amely a választásokra kifulladt, a kormányfő kilopta a szelet a vitorlából, és csak 20 mandátumot szerzett. És ugyanúgy nem segített a szociáldemokratáknak és a kommunistáknak sem, mindkét párt kiesett a parlamentből, a kommunisták százéves történetük során először.

Tomio Okamura

AFP

Hiába az erőn felüli 27 százalék és 72 mandátum az ANO-nak, elfogytak vagy kevesek lettek a potenciális partnerek. Bár a kormányfő még megpróbálkozott a Spolu legfőbb erejével, a Polgári Demokratikus Párttal (ODS), a leendő miniszterelnök, Petr Fiala kategorikusan elutasította Babišt. Aki még a választások előtt azt lebegtette, ha nem alakít kormányt, elhagyja a politikát, a választások után egy videóban már azt mondta: "Büszke csehként nem adhatom fel". Jegyezzük meg, Babiš szlovák, a csehek is szlovákként kezelik. Másrészt Babiš a politikába is azért lépett be, mert szüksége volt a mentelmi jogra, hiszen az európai pénzek miatt eljárás indult ellene. Most szintén szüksége van rá, mert a Pandora-iratok alapján Babišnak több offshore cége is volt, s ezeken keresztül vásárolt több tízmillió euró értékű ingatlanokat Franciaországban.

A választások győztese 27 százalékkal és 71 mandátummal a jobbközép Spolu koalíció lett, amely három pártból áll: az aránylag euroszkeptikus ODS, az enyhén euroszkeptikus Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDÚ–ČSL) és az eurooptimista TOP 09. Harmadik a Piráti–STAN koalíció lett 37 mandátummal, így a 200 fős képviselőházban kényelmes többségük lesz. Ám a két koalíció öt pártból áll, s mindegyiknek külön frakciója lesz.

Miloš Zeman államfő már a választások előtt közölte, hogy azt a pártvezért bízza meg kormányalakítással, amelyiknek a legnépesebb frakciója lesz. Az pedig borítékolható volt, hogy az ANO-nak lesz a legtöbb képviselője, hiszen a koalíciók előre bejelentették, mind az öt szubjektum külön frakciót alakít. Zeman segített Babišnak 2017-ben is, s most is abban reménykedhetett, valahogy szerez neki egy ellenzéki csendestársat. Csakhogy akkor még nem lehetett sejteni, hogy az eredmények máshogy alakulnak.

Az egész helyzetet pedig tovább bonyolítja Zeman egészségi állapota. Az államfő hosszabb ideje beteg, sosem vetette meg az alkoholt, és egyes hírek szerint komoly gondjai vannak a májával, legújabban pedig hasvízkórban szenved. Persze, ezek csak találgatások, mert az elnöki kancellária nem kommunikál Zeman egészségi állapotáról. Az államfő még megvárta a választást, fogadta Babišt, kormányalakítási megbízást ugyan nem adott neki, majd kórházba vonult. Egyes információk szerint kórházba kerülése idején már nem volt magánál, a kancellária szerint minden rendben van.

Akármennyire is morbid, az ellenzéki pártoknak az a legjobb, minél rosszabbul van Zeman. Míg az államfő nem tölti be hivatalát, jogkörei a képviselőház elnökére szállnak, szélsőséges esetben a kormányfő is gyakorolhatja, de ez olyan abszurd helyzetet hozna, hogy Babiš önmagát bízhatná meg kormányalakítással. A képviselőház és a szenátus közös erővel megpróbálhatja elmozdítani Zemant, mert nem képes ellátni a hivatalát. Akkor ugyanis Petr Fiala kapja a kormányalakítási megbízatást, hiszen neki van többsége a képviselőházban. Ha azonban nem sikerül Zemant elmozdítani, az államfő még hónapokig húzhatja a kormányalakítást Babiš többszöri megbízásával.

Középen Petr Fiala

AFP

A győztes ötös fogat közös kormányzása sem lesz könnyű. A jobboldali koalíció aránylag konzisztens, csak az unióhoz és az euróhoz viszonyulnak különbözőképpen, így valószínűleg ezeket a kérdéseket nem fogják bolygatni, az európai politikában nem áll be nagy változás. A kalózok inkább balra vannak a középtől, míg a STAN ugyan valamennyire jobboldalinak határozza meg önmagát, ideológiája azonban ingatag. A sok polgármester és megyei intézményvezető inkább érdekszövetségként működik, mintsem valódi pártként. Márpedig a régiók igényei merőben mások lehetnek, mint a spórolásra fókuszáló jobboldal elképzelései. De mindannyian jelezték, négyéves kormányzásra készülnek ötösben.

Molnár Norbert / Pozsony