Zavargások Kazahsztánban
A gázárak elszabadulása miatt kezdődött, ám hamar rendszerellenes zavargássá fajult a Kazahsztánban 2022 első napjaiban kitört tüntetéssorozat. A konfliktusnak egyre több halálos áldozata van, és a politikai következmények is egyre súlyosabbak. A legfrissebb eseményeket cikksorozatunkban követheti.
A kazah rendvédelmi szervek 13 tagja meghalt, és 353 megsebesült Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban – közölte a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva.
Az idézett dokumentum szerint az egyik halottat lefejezték. A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban a hatósági beavatkozás nyomán több tucat "rendbontó" is meghalt.
Azt, hogy a valóságban mennyire szabadultak el az indulatok, s mennyire agresszívak a tüntetők, nem lehet tudni: a zavargások eldurvulásakor a hatóságok országszerte kikapcsolták az internetet, így leginkább csak a hivatalos közleményekből lehet tájékozódni.
A diktátorok rémálma, ami Kazahsztánban zajlik
Lángba borult a Közép-Ázsia legstabilabb országának tartott Kazahsztán, ahol három nappal ezelőtt azért törtek ki zavargások, mert a hatalmas szénhidrogén-készletekkel rendelkező államban eltörölték az LPG-gáz árát kordában tartó ármaximumot. A tehetetlen Kaszim-Zsomart Tokajev államfő most külső katonai segítséget kért. "A kazahok türelmesek, de mostanra belefáradtunk abba, ami körülvesz bennünket.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség (KBSZSZ)államfőinek segítségét kérte az országát fenyegető „terrorveszély” ellen. A kérés meghallgatásra talált:
Oroszország, valamint a többi tagállam „átmeneti időre” csapatokat küld Kazahsztánba, hogy helyreállítsa a rendet.
A kirgiz hadsereg tagjai csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba – mondta Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.
A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként.
Almaty - 06/01/2021 #Kazakhstan pic.twitter.com/gB61by9XjF
— Madame Mary Jane Read (@BattutaMadame) January 6, 2022
Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán is kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében – közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma.
Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket.
Az örmény külügyminisztérium csütörtökön aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.
The protests unfolding in #Kazakhstan, which have turned violent, are a direct consequence of the authorities’ widespread repression of basic human rights. Here's what you need to know. pic.twitter.com/7444p7n9GJ
— Amnesty International (@amnesty) January 6, 2022
A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A kazahsztáni művelet az első éles bevetése a szervezetnek, amely eddig csak közös hadgyakorlatokat tartott.
Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) – ennek megfigyelőként Magyarország is tagja – egy közleményben tudatta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.
