Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Joe Biden elnök hivatalosan is jóváhagyta a további amerikai haderő Kelet-Európába telepítését. A Pentagon várhatóan szerda reggel tár további részleteket a nyilvánosság elé – közölték amerikai tisztviselők a CNN-nek. Hozzátették, a csapatok jelenlétét a NATO keleti szárnyában fekvő tagállamok védelme, illetve a támogatás demonstrálása indokolja.
A források szerint nagyjából 2000 amerikai katonát telepítenek az anyaországból Lengyelországba és Németországba, és további ezret Németországból Romániába.
Az Egyesült Államok 8500 katonát helyezett fokozott készültségbe arra az esetre, ha a NATO Reagáló Erőket (Response Force) behívnák, és gyors amerikai reakcióra lenne szükség. Az Egyesült Államoknak és a NATO-nak több tízezer katonája állomásozik már jelenleg is Európában. A kelet-európai országokba részben közülök szállítanak át csapatokat, részben pedig az Államokból.
A BBC információi szerint 1000 amerikai katona indulhat el hamarosan Németországból Romániába és 2000 az észak-karolinai Fort Braggből Lengyelországba.
Biden a múlt pénteken azt is kijelentette, hogy "rövidtávon" további mozgósításokra lehet számítani, mert Oroszország folytatja a csapatösszevonásokat Ukrajna közelében. Ezzel párhuzamosan a feszültség enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések is folytatódnak.
