Minden szem Oroszországra szegeződik, a közvéleményt már hónapok óta egy potenciális ukrajnai invázió rémképe tartja lázban. Érdemes lehet azonban néha egy kicsit tovább tekinteni, egészen Kínáig. Legutóbb január 23-án repült be 39 kínai harci repülőgép Tajvan légterébe. Ez szinte már megszokottá vált, talán azért figyelemre méltó mégis ez a mostani incidens, mivel 2021. október 4-e óta nem volt ennyi gép, mely megsértette a szigetország légvédelmi övezetét.

Szakértők szerint, ha az Egyesült Államok szövetségi rendszerét két oldalról tesztelnék, az az USA-nak komoly fejfájást okozna, mivel nem lenne képes egyszerre katonai választ adni a kihívásokra, ezzel cserben hagyva valamely szövetségesét, s a gyengeség látszatát kelti.

Habár Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap a BBC esti műsorában kérdésre felelve világossá tette, hogy a katonai szövetség nem fog harcoló csapatokat Ukrajnába küldeni, a többi veszélyeztetett NATO-tagországba elkerülhetetlen lesz további egységek telepítése. Ezt bizonyítja az a szerdai hír is, mely szerint Amerika több ezer katonát küld Németországba és több kelet-európai országba.

Ha valóban bekövetkezne az orosz invázió, az komoly félelmet kelthet akár a balti államokban, akár Ukrajna szomszédos államaiban, de akár a skandináv országokban is. Ezt mutatja az is, hogy Svédország tankokat küldött Gotland szigetére, egy esetleges orosz támadástól tartva. Oroszország a fenyegetéssel a nyugati szövetség tagjait próbálja megosztani. Erről beszélt Dr. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa is. „Egy soha nem látott haditengerészeti erődemonstrációt tart az Egyesült Államok éppen ezekben a napokban” – utalt ezzel a szakértő a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet online kerekasztal beszélgetésén a Tajvani-szoros környékén, a Dél-Kínai-tengeren megnövekedett amerikai katonai jelenlétre. Ez azt mutathatja, hogy az USA is tisztában van a két oldali támadás kockázatával, s tudja, nem biztos, hogy minden szövetségesének segítséget fog tudni nyújtani. Ezért megpróbál erőt demonstrálni, hogy ezzel is elvegye ellenségei kedvét a háborútól és megnyugtassa barátait.

Az Egyesült Államok figyelme pedig egyre inkább Kína felé irányul. Ennek volt egy fontos lépése a 2021. november 22-én megkötött AUKUS-megállapodás az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália között. Ennek keretében Washington megosztotta nukleáris meghajtású tengeralattjárói teveit Canberrával, ezzel is próbálva visszafogni a kínai jelenlétet a térségben.

Amerika szövetségi rendszere számára ezekben a feszült napokban az lenne a legfontosabb, hogy erőt mutasson. Ez leginkább az összetartás és egység hangsúlyozásával lehetséges. Ezért veszi ki kifejezetten rosszul magát Orbán moszkvai útja, még úgy is, hogy előtte a NATO főtitkárával egyeztetett. Semmiképpen nem segíti az egységesség látszatát, ha a szövetség egyik tagállamának miniszterelnöke egyedül megy tárgyalni Moszkvába a legnagyobb feszültség közepette.