Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai célja a NATO szétverése, ezért fontos az egység határozott felmutatása a szövetségesek részéről – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön Varsóban, a Boris Johnson brit kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón.
Johnson egynapos varsói látogatása során Morawieckivel, valamint Andrzej Duda elnökkel tárgyalt. A két kormányfő találkozott a Lengyelországba telepített brit katonák képviselőivel is. Morawiecki a közös sajtóértekezleten megköszönte, hogy London a királyi tengerészgyalogság 350 katonájával megnövelte lengyelországi kontingensét. Az erősítést szállító repülőgép csütörtökön landolt Varsóban.
A lengyel kormányfő „hamis alternatívának” nevezte azt, hogy Moszkva szerint a béke, illetve a területi egységét megőrző, szuverén Ukrajna kizárja egymást. „Valójában a mérleg egyik oldalán a szuverenitás és Európa biztonsága található, a másikon pedig a destabilizáció, amivel ma a Kreml próbálkozik” – jelentette ki. Megítélése szerint a régió békéje csak az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése, a NATO-egység határozott felmutatása révén tartható fenn.
A lengyel kormányfő a „külső támadóval való konfrontáció” mellett a Nyugat előtt álló kihívásnak minősítette a „saját hibás elképzelésekkel való szembenézést” is. „Itt az ideje, hogy főként Nyugat-Európa felébredjen a geopolitikai szundikálásból” – fogalmazott. Ebben az összefüggésben kijelentette: Johnson és ő más európai politikusoknál korábban tudatosították, hogy „Putyin agresszív lépései” veszélyes eseményeket idézhetnek elő.
Fontosnak nevezte a „hídépítést” is Oroszország felé, de ennek alapfeltétele mint aláhúzta, a béke. Az orosz agresszió egyik lehetséges eszközének nevezte az Északi Áramlat-2 orosz–német gázvezetéket, és ismét felszólította Berlint a projekt leállítására. Felhívta Németországot, mielőbb tegye nyilvánvalóvá, hogy nem fogja megengedni a gázvezetéket zsarolásra használni – mondta. Az orosz „birodalmi politika” lehetséges eszközei között említette a migrációt és a kibertámadásokat is.
Johnson hangsúlyozta: Lengyelország kulcsszerepet tölt be az európai biztonságban, és az Egyesült Királyság mindig kész segítséget nyújtani neki veszély esetén, amint a lengyelek is megteszik ezt a maguk részéről a briteknek. „Diplomáciai úton fáradhatatlanul törekszünk az ukrán határokon fennálló feszültség enyhítésére” – jelentette ki Johnson, emlékeztetve egyúttal az esetleges ukrajnai orosz invázió esetén életbe lépő szankciócsomagra.
Varsó és London nem fogad el egy olyan világot, amelyben egy nagy ország zaklathatja vagy megtámadhatja a szomszédját – hangsúlyozta. A NATO tagjaként az Egyesült Királyság és Lengyelország „semmilyen kompromisszumot nem fogad el az alapértékeket illetően” – jelentette ki a brit kormányfő Ukrajna szuverenitásának megőrzésére utalva.
