Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kamala Harris amerikai alelnök közölte a balti államok vezetőivel, hogy Washington fontolóra veszi országaik katonai megerősítését az ukrán-orosz válság kiéleződése miatt – közölte pénteken Gitanas Nauseda litván elnök a Reuters-szel.
„Azt mondták nekünk, hogy igen, ebben a pillanatban tárgyalnak a balti államok megerősítésének kérdéséről, mert a fenyegetések választ követelnek mind a NATO, mind pedig szövetségesünk, az Egyesült Államok részéről” – mondta Nauseda egy Münchenben készült videonyilatkozatban. „Úgy gondolom, hogy a döntés hamarosan megszületik. Remélem, védelmi minisztereink Vilniusban meg tudják már vitatni a részleteket.”
A balti államok – Lettország, Litvánia és Észtország – vezetői pénteken a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia alkalmából találkoztak Harrisszel. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szombaton Vilniusban egyeztet majd balti kollégáival.
