#Balti államok








Nemzetközi lapszemle: Mínusz harminc fokban indul a republikánusok elnökválasztási menetelése Iowában

Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.


Moszkva sorra küldi a fenyegetéseket a Baltikumnak, de katonailag ott fogatlan oroszlán

Október 8-án ismeretlen tettesek megrongálták a Finnországot és Észtországot összekötő tengeralatti gázvezetéket és a mellette futó távközlési kábelt. Nem sokkal később pedig hasonló sorsra jutott az Észtország és Svédország közötti távközlési összeköttetés is. Tallinn szerint a két eset összefügg, az 1991-ben, a Szovjetunió szétesésekor függetlenné vált balti államok ugyan nem mondják ki, kit vádolnak a szabotázzsal, de Moszkvát vagy szövetségeseit sejtik az akció mögött.






Nemzetközi lapszemle: Lengyelország és a balti államok akár NATO-katonákat is küldenének Ukrajnába

A The Times szerzője szerint Volodimir Zelenszkíj tart attól, hogy Amerika megelégedne korlátozott ukrán területhódítással is. A Guardian vezércikke úgy fogalmaz, a migrációt kiváltó problémákat kellene megszüntetni. Az Egyesült Államoknak és Kínának csillapítania kell a két állam közti feszültséget, nehogy valami szörnyűség történjen. írja a Washington Post. Válogatás a világlapok cikkeiből.






Washington Post-kommentár: Mi van, ha Putyin belehúz?

A jelenlegi helyzet – azaz Oroszország és Kína mozgása – nagyon emlékeztet az 1930-as évekre, amikor Németország és Japán próbálta felborítani a nemzetközi rendet a maga övezetében, írja véleménycikkében Robert Kagan, a Brookings Intézet vezető kutatója.