Brit és iráni bejelentések szerint szabadon engedték a teheráni hatóságok a brit-iráni állampolgárságú Nazanin Zaghari-Ratcliffe-et (képünkön), aki egyebek mellett kémkedés vádjával éveket töltött börtönben, illetve házi őrizetben. Az ügy folyamatos diplomáciai viszály forrása volt London és Teherán között.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a Thomson Reuters Alapítvány Londonban élő programigazgatója 2016-ban utazott Iránba Nagy-Britanniában született kislányával családlátogatásra. Amikor haza akart térni, a teheráni repülőtéren őrizetbe vették, majd az iráni rendszer megdöntésére tett kísérlet és kémkedés vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték. Ebből négy évet a teheráni Evin börtönben töltött; utána házi őrizetben tartózkodhatott szülei otthonában, de a bokáján elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie.

Az iráni hatóságok éppen egy éve bejelentették, hogy letöltöttnek tekintik Nazanin Zaghari-Ratcliffe büntetését, és eltávolították róla a nyomkövetőt. Ezzel egy időben viszont közölték vele, hogy továbbra sem térhet vissza Nagy-Britanniába, sőt újból bíróság elé kellett állnia Teheránban.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe ügyvédje tavaly áprilisban közölte, hogy védencét újabb egy év börtönre ítélték, azzal a váddal, hogy 12 évvel korábban részt vett egy tüntetésen Irán londoni nagykövetsége előtt, és interjút adott a BBC brit közszolgálati médiatársaság perzsa hírszolgálatának. Ezután azonban már nem kellett ismét börtönbe vonulnia, és londoni választókörzetének parlamenti képviselője, Tulip Siddiq szerdán a Twitteren közzétett rövid üzenetében bejelentette: visszakapta brit útlevelét, a teheráni repülőtéren tartózkodik, „útban hazafelé”. Nem sokkal később a BBC beszámolója szerint az iráni állami televízió arról adott hírt, hogy a nő elhagyta Teheránt, miután Irán „átadta őt a brit hatóságoknak”.

Tulip Siddiq ugyanakkor a BBC televíziónak szerda délután azt mondta: egyelőre csak azt tudja megerősíteni, hogy Zaghari-Ratcliffe a teheráni repülőtérre érkezett, de azt nem, hogy el is hagyta Iránt. Brit férje, Richard Ratcliffe évek óta kampányolt a nő szabadon engedéséért; tavaly ősszel hetekig tartó éhségsztrájkot is tartott. Többször hangot adott annak a véleményének is, hogy a felesége elleni iráni hatósági eljárások „az iráni tárgyalási taktika” megnyilvánulásai egy évtizedek óta húzódó törlesztési vitában. Brit médiaértesülések szerint erre az iráni hatóságok is tettek egyértelmű utalásokat. Az első büntetőeljárás idején közölték ugyanis Zaghari-Ratcliffe-fel, hogy pere összefügg egy több mint negyven évvel ezelőtti fegyverszállítási ügylettel. Irán még Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején 1500 Chieftain típusú harckocsit rendelt Nagy-Britanniától, ám a brit fél az 1979-es iráni iszlám fordulat után nem teljesítette a megrendelést. Teherán 400 millió fontot (177 milliárd forintot) követel Londontól a meghiúsult tranzakció költségei és kamatai címén, és a két fél közötti jogi csatározás évtizedek óta tart ebben az ügyben.

Liz Truss brit külügyminiszter a BBC televíziónak nyilatkozva szerdán úgy fogalmazott, hogy ez „jogos követelés” Irán részéről, és a brit kormány „keresi a módját” e követelés teljesítésének. Truss ugyanakkor nem tett egyértelmű utalást arra, hogy Zaghari-Ratcliffe szabadon bocsátása és az iráni követelés jogosságának brit elismerése között van-e összefüggés.

A félhivatalos iráni Fársz hírügynökség szerdán arról adott hírt, hogy az Egyesült Királyság a brit nő és egy másik iráni-brit állampolgár szabadon engedése előtt kifizette 530 millió dolláros adósságát Iránnak. Ez nagyjából 400 millió fontnak felel meg.