Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Olaf Scholz német kancellár pénteken ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gondoskodjék a tűzszünetről az Ukrajna elleni háborúban – közölte a német kormányfő szóvivője. Steffen Hebestreit közleménye szerint a két vezető csaknem egyórás telefonos megbeszélése kizárólag az Ukrajna elleni orosz agresszióról és az annak leállítását szolgáló erőfeszítésekről szólt.
Scholz három követelést terjesztett elő: sürgette, hogy legyen mielőbb tűzszünet, javuljon a humanitárius helyzet és történjen előrelépés a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésében – olvasható a közleményben.
Scholz legutóbb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) csütörtök esti rendezvényén fejtette ki részletesebben a véleményét az ukrajnai háborúról. Szerinte Vlagyimir Putyin vissza akarja forgatni az idő kerekét, vissza akar térni abba a letűnt korba, amelyben a nagyhatalmak felosztották egymás között a világot, és Putyin a közép- és kelet-európai térség országait „csupán ütközőzónának és befolyási övezetnek tekinti”.
Hangsúlyozta, hogy támogatja a vérontás megállítására irányuló ukrán-orosz tárgyalásokat, de a párbeszéd, különösen Putyin Oroszországával soha nem lehet öncélú, és csak az erő pozíciójából szabad folytatni. Megjegyezte: meglehet, hogy az orosz elnök csak azért törekedik a Fehéroroszországban elkezdett tárgyalások folytatására, hogy megkönnyítse az inváziós erők előrenyomulását.
Úgy vélte, nem lehet egyenlőségjelet tenni az orosz nép és az orosz elnök közé. Ukrajna megtámadása nem az orosz nép, hanem az orosz államfő döntése volt, „ez a háború Putyin háborúja” –mondta. Azért fontos ezt a különbségtétel – magyarázta –, mert nem szabad veszélyeztetni a II. világháború utáni német-orosz megbékélést. De fontos azért is, mert Németországban orosz és ukrán közösség is él, valamint mert meg kell mutatni azoknak a bátor orosz férfiaknak és nőknek, akik súlyos kockázatot vállalva utcára vonulnak Putyin háborúja ellen tiltakozni, hogy „nem vagytok egyedül, kiállunk értetek”. Ez a „másik Oroszország” gondoskodik a jövőbeni német-orosz kapcsolatok alapjairól – mondta Olaf Scholz.
A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint Putyin azt közölte Scholzcal, hogy Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy „elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást”.
Az orosz elnök felhívta a német kancellár figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekménynek minősítette.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a két vezető „nem könnyű”, de „abszolút gyakorlatias” megbeszélést folytatott egymással. „Ezt a beszélgetést aligha lehet barátságosnak jellemezni. Kemény beszélgetés volt, természetesen. De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” – mondta.
Reagált Scholznak arra a kijelentésére, amely szerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia. „Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” –hangoztatta.
