Emmanuel Macron jelenlegi államfő mellett, akit első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek, tizenegy másik politikus indul, akik között Macron legesélyesebb kihívója Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke.

Szegények és gazdagok harcává vált az utolsó pillanatra a francia elnökválasztás

A bevándorlás és az ukrajnai háború helyett a megélhetési válság került a vasárnap kezdődő francia elnökválasztás fókuszába. Az utolsó pillanatban tudta növelni előnyét Emmanuel Macron kihívója, Marine Le Pen, a kérdés azonban az lesz, a második fordulóban melyik jelölt kit tud maga mellé állítani.

Franciaország a világ hetedik legnagyobb gazdasága és az Európai Unió politikájának meghatározó alakítója. A felmérések szerint Emmanuel Macron államfőnek és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek van esélye arra, hogy bejusson az április 24-i második fordulóba.

Az indulók között az elemzők - Macron mellett - hat politikust tartanak számon jelentős jelöltként, három baloldalit és három jobboldalit: a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, az Engedetlen Franciaország nevű politikai mozgalom vezetőjét, akinek szintén van esélye bejutni a második fordulóba, Yannick Jadot-t, aki a Zöldek jelöltje, a szocialista párti Anne Hidalgót, Párizs polgármesterét, illetve a jobbközép Valéria Pécresse-t, a Köztársaságiak jelöltjét, Éric Zemmourt, a radikális publicistából lett politikust és Marine Le Pent, a szuverenista Nemzeti Tömörülés vezetőjét.

Miután Franciaország és a tengerentúli megyéi között nagy az időeltolódás, sok helyen, így a Kanada keleti partjai közelében fekvő Saint-Pierre-and-Miquelon szigetcsoporton, vagy Francia Guyanán, Guadeloupe-on, Martinique-on és Francia Polinéziában is szombaton szavaznak.

Szombaton egyébként Franciaországban kampánycsend volt. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel nyolc órakor nyílnak.

Az elnökválasztás második fordulóját április 24-én tartják.