Katasztrófa lenne a Szovjetunió szétesése – gondolta Kohl kancellár 1991-ben. A német egyesítés megteremtője ezért ellenezte a balti államok, Ukrajna és Fehéroroszország függetlenségi törekvéseit.

A balti államokat Sztálin a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján annektálta 1940-ben, ezt Németország sohasem ismerte el, de 1991-ben Helmut Kohl azt mondta Francois Mitterrand francia elnöknek, hogy "rossz út a függetlenség" a balti államok számára. A német kancellár szerint Észtországnak, Lettországnak és Litvániának még legkevesebb tíz évig várniuk kell a függetlenségre. Ehhez képest a balti államok azonnal függetlenné váltak, a Szovjetunió pedig szétesett 1991-ben. Kohlnak az volt a véleménye, hogy a balti államok semmiképp sem csatlakozhatnak a NATO-hoz a függetlenség után sem, hanem valamiféle finn megoldást kellene választaniuk.

Kohl Ukrajna függetlenségét sem támogatta, azt ajánlotta, hogy a három szláv állam, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország alkosson államszövetséget. Amikor Borisz Jelcin orosz elnök Bonnban járt, akkor német diplomaták hangsúlyozták, hogy az "ukránok túlzó nacionalista követeléseket hangoztatnak".

Két héttel Jelcin elnök bonni látogatása után népszavazást rendeztek Ukrajnában a függetlenségről. A döntés egyértelmű volt: több mint 90% a függetlenség mellett. Ezt látva Kohl kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is irányt váltott. Németország volt az első uniós tagállam, amely elismerte Ukrajna függetlenségét.

Magyarország NATO-tagságát sem támogatták a németek

A moszkvai aggodalmak miatt Genscher nyíltan ellenezte azt, hogy Magyarország, Csehország és Lengyelország bekerüljön a NATO-ba.

"A Varsói Szerződés egykori tagállamai egyből kezdeményezték a NATO-tagságot, de az informális beszélgetéseken mi igyekeztünk őket erről lebeszélni" – írta a német külügyminiszter 1991-ben. Az egykori német külügyminiszter szerint született is erről egy nyilatkozat a német egyesítési tárgyalások során. Putyin és köre most részben erre hivatkozik. Csakhogy az oroszok elfogadták a NATO keleti bővítését, ha morgolódva is, 1997-ben – írja a Der Spiegel.

Genscher még 1999-ben azt mondta az amerikaiaknak, hogy ellenzik a NATO keleti bővítését. Én voltam Gorbacsov legjobb ügyvédje ebben a kérdésben – mesélte utólag Kohl kancellár.

Érdekes, hogy Eduard Sevarnadze, Gorbacsov egykori külügyminisztere, aki már nem állt a posztján 1991-ben, óva intette a német vezetőket a Szovjetunió szétesése miatt. A többi között azt jósolta, hogy egy fasiszta vezető juthatna hatalomra Moszkvában, aki visszaszerezné a Krím félszigetet. Putyin 2014-ben annektálta a Krím félszigetet.