Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Norvégia támogatta a finn és svéd NATO-csatlakozási terveket, a megfogalmazott török kritikák ellenére – írja a Sky News. „Nem tudjuk, hogy Törökország valójában mire gondol, de (norvég szempontból) 100%-ban Finnország és Svédország mögött állunk, ha úgy döntenek, hogy NATO-tagságot kérnek” – közölte Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter (képünkön).
„Ez az északi együttműködést is erősíteni fogja, mert a 2. világháború után másképp döntöttünk, ezért úgy gondolom, hogy ez most egy történelmi pillanat” – tette hozzá.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter csatlakozott hozzá, és azt mondta, hogy létfontosságú, hogy a NATO minden tagja egységet mutasson. Hasonlóan nyilatkozott Ivan Korčok szlovák külügyminiszter is, aki a maga részéről biztos benne, hogy mind a 30 tagállam örömmel fogadja majd a finneket és a svédeket.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken jelezte, hogy Törökország a katonai szövetség tagjaként vétót emelhet Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kísérletei ellen. Később azonban a török államfő szóvivője jelezte, hogy csak fenntartásaik vannak a csatlakozási kérelmekkel, de nem akarják „bezárni az ajtót” a két északi ország előtt, sőt, azóta már egy finn-török külügyminiszteri találkozót is elkezdtek szervezni.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Nem állna le a „nácítlanítással” Oroszország - percről percre az ukrajnai háborúról
A háború eseményeit szombaton is követheti a hvg.hu egész napos tudósításában.
