Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Joe Biden amerikai elnök, Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Sauli Niinistö finn elnök beszédet mondott a Fehér Ház rózsakertjében, miután csütörtökön megbeszélést folytattak az amerikai elnöki rezidencia kabinettermében – írja a CNN. Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelme Oroszország Ukrajna elleni háborújára adott válaszreakció volt, hiszen az orosz lépés az egész régióban biztonsági aggodalmakat váltott ki.
Joe Biden amerikai elnök támogatását fejezte ki Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban, és az országok vezetőivel a Fehér Házban folytatott megbeszélése után „jelentős napként” hivatkozott a találkozó időpontjára. „Ma büszkén üdvözlöm és az Egyesült Államok nevében határozottan támogatom két nagyszerű demokrácia és két közeli, igen tehetséges partner jelentkezését, hogy csatlakozzanak a világtörténelem legerősebb és leghatalmasabb védelmi szövetségéhez. Két büszke, független ország gyakorolja azon szuverén jogát, amellyel minden állam rendelkezik, azaz döntést hoz a saját biztonságáról” – mondta Biden a Rózsakertben, Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Sauli Niinistö finn elnök oldalán.
Miután Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Svédország és Finnország NATO-tagság iránti kérelmét, közölte, hogy kormánya mindkét ország NATO-csatlakozásáról jelentést fog benyújtani az amerikai kongresszusnak. Sürgette a szenátus vezetését, hogy ezt a jóváhagyást „a lehető leggyorsabban hozzák meg”. Az Egyesült Államokban ugyanis a szenátus legalább kétharmadának szavazata kell ahhoz, hogy jóváhagyja egy új tagállam felvételét a védelmi szövetségbe. Hasonlóképpen mind a 30 jelenlegi tagország törvényhozásának is rá kell bólintania az új NATO-tagjelöltekre.
Sauli Niinistö finn elnök a Fehér Házban kifejtette, hogy „Finnország erős NATO-szövetséges lesz”, miután Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel együtt találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, majd reményeit fejezte ki a finn csatlakozási kérelem gyors ratifikációja iránt. Niinistö Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz is szólt, aki mind Finnország, mind Svédország NATO-csatlakozását elutasítja. „Finnország jó kétoldalú kapcsolatokat ápolt Törökországgal. NATO-szövetségesként elkötelezzük magunkat Törökország biztonsága mellett, ahogy Törökország is elkötelezi magát a mi biztonságunk mellett. Komolyan vesszük a terrorizmust. Elítéljük annak minden formáját és aktívan részt veszünk az ellene való küzdelemben. Nyitottak vagyunk arra, hogy nyíltan és konstruktív módon vitassuk meg Törökországnak a tagságunkkal kapcsolatos valamennyi fenntartását. Ezek a megbeszélések már meg is kezdődtek és a következő napokban folytatódni fognak” – mondta.
A hét elején Erdogan mindkét országot azzal vádolta, hogy kurd terrorszervezeteknek ad otthont. Elsősorban a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK) utalt. A csoport évtizedek óta fegyveres harcot folytat Ankarával, és Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek minősítette.
Oroszország Ukrajna elleni „totális agressziója” vezetett ahhoz a „vízválasztó pillanathoz”, amikor Svédország úgy döntött, hogy NATO-tagságért folyamodik – jelentette ki Magdalena Andersson miniszterelnök csütörtökön a Rózsakertben. „Kormányom arra a következtetésre jutott, hogy a svéd nép biztonságát a NATO-szövetségen belül lehet a legjobban megvédeni, és ezt a svéd parlamentben nagyon széles körű támogatás övezi” – mondta Joe Biden amerikai és Sauli Niinistö finn elnök mellett állva. Hangsúlyozta, hogy a NATO is erősebb lesz Svédország és Finnország tagságával.
„Kifinomult védelmi képességekkel rendelkezünk. És a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok hirdetői vagyunk. Hosszú hagyománya van a NATO-val való kiterjedt katonai együttműködésünknek, beleértve az összes missziót. És éppen most növeljük a védelmi kiadásainkat, ami a lehető leghamarabb el fogja érni a GDP 2 százalékát” – tette hozzá. Andersson „alapvető fontosságúnak” nevezte Svédország NATO-tagságának amerikai támogatását, de elmondta, hogy várakozással tekint a Törökországgal folytatandó, annak aggodalmait átbeszélő egyeztetés elé. Svédország „gyors ratifikációs folyamatotra” számít.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Évekig tartó éhínséget okozhat a háború, titkos lézerfegyvert vethettek be az oroszok - percről percre a háború 85. napjáról
Kövesse velünk az orosz-ukrán háború legfontosabb történéseit!
