Shell-vezér: Európának jegyrendszerrel kell szembenéznie, mivel igazán kemény tél közeleg

Ben van Beurden szerint az energiaköltségek tovább emelkednek, miközben fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország leállítja a gázszállításokat.

Orosz külügyminiszter-helyettes: Ukrajnának el kell fogadnia a „területi realitásokat”

A politikus szerint csak így folytathatja Kijev a béketárgyalásokat.

Az ukrajnai háború miatt alacsonyabb növekedés és nagyobb infláció várható

A koronavírus-járvány, illetve Oroszország Ukrajna elleni háborúja is negatív hatással van az Európai Unió gazdaságára, amely a tavaszi előrejelzéshez képest alacsonyabb növekedési pályán mozog – közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében, amely szerint magasabb lesz az infláció is a korábban vártnál. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az EU gazdasága 2022-ben várhatóan 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog nőni. Az euróövezet gazdasági bővülése 2022-ben 2,6 százalékos lehet, 2023-ban viszont 1,4 százalékra mérséklődik. Az éves átlagos infláció az előrejelzések szerint 2022-ben történelmi csúcson tetőzik majd, 7,6 százalékon az euróövezetben és 8,3 százalékon az EU egészében, majd 2023-ban 4,0 százalékra, illetve 4,6 százalékra mérséklődik – közölte. (MTI)

Kovács Zoltán: A szankcióknak nincs hatásuk és ártanak nekünk

Az Oroszországra kirótt szankcióknak nincs hatása az ukrajnai háborúra, azok már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek – nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kurier című osztrák napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Az ukrajnai háborúról szólva Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ennek a háborúnak soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és minél hamarabb véget kell vetni neki. Ehhez tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.”

Jelenleg – mint folytatta – „nem nyerünk semmit, csak veszítünk”. A szankciók már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek. Most az energiabiztonságnak kell prioritást élveznie.

Arra az újságírói felvetésre, hogy Orbán Viktor kormányfő rendszeresen felkereste Moszkvát, hogy olcsóbb olajról és gázról tárgyaljon, valamint Magyarország az atomenergia bővítésében is függ az orosz cégektől, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ez a szoros politikai kapcsolat, amelyet Önök a miniszterelnöknek és Putyinnak tulajdonítanak, nem létezik. Nem közelebbi a kapcsolat, mint Németország és Oroszország között.”

Kovács Zoltán megjegyezte azt is, hogy a háború valamikor véget ér, és Oroszország mint potenciális energiaforrás megmarad. „Putyinnal vagy nélküle, függetlenül attól, hogy mennyi ideológiai vágyálma van.” Nem biztos, hogy jó ötlet, ha most döntünk úgy, hogy energiapolitikailag teljesen függetlenítjük magunkat Oroszországtól – tette hozzá. (MTI)

Meghalt Ukrajnában az első orosz katonanő

A becslések szerint nagyjából 40 ezer nő szolgálhat az orosz hadseregben.

Ukrajnába utazott Nagy István agrárminiszter

A gabonaválság miatt látogat az országba a tárcavezető.

Az orosz gázt nem érinti a következő uniós szankciócsomag

Az Európai Unió hetedik szankciós csomagját készíti elő Oroszország ellen, de már most világos, hogy az nem fog kiterjedni az orosz gáz importjának korlátozására, mert több EU-tagállam nem tudna ehhez időben alkalmazkodni – mondta szerdán Petr Fiala cseh miniszterelnök. A Reuters globális hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy az újabb büntetőintézkedések, amelyeket most véglegesít az Európai Bizottság, a többi között megtiltanák az orosz arany behozatalát, illetve kiszélesítenék a kiviteli tilalom alá eső kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek listáját, valamint bővítenék a szankciók hatálya alá kerülő személyek névsorát is. Mint mondta, Brüsszel várhatóan már a következő napokban be fogja mutatni az új szankciókat, a tagállamok pedig ezt követően nyomban jóvá is tudják majd hagyni ezeket. (MTI)

Vonaton most senki sem jött, de így is több ezren érkeztek Ukrajna felől

Magyarország területére július 13-án, csütörtökön 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6406 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5457 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 208 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. július 13-án nem érkeztek vonattal menekültek Budapestre. (MTI)

Úgy tűnik, sikerült megállapodni az ukrán gabonaexport újraindításáról

Véglegesíteni várhatóan a jövő héten fogják az egyezséget.