Európában mintegy 5000 felsőoktatási intézmény működik.

Mindegyikük tudás- és innovációs központ, legyen szó kutatóegyetemekről, felsőfokú szakképzési intézményekről, alkalmazott tudományokra szakosodott egyetemekről, felsőfokú műszaki oktatási intézményekről vagy művészeti iskolákról.

Az, hogy kontinensünket világszerte a tehetségeket vonzó és megtartó, tudásalapú és innovációs nagyhatalomnak tekintik, ezeknek az intézményeknek köszönhető. Felsőoktatási intézményeink a készségfejlesztés kincsesbányái, amelyek a folyamatos növekedés, a vállalkozásindítás és a minőségi munkahelyek megteremtésének hajtóerejeként működnek szerte Európában.

Ez már önmagában is csodás, de a továbbfejlődés lehetőségeit még messze nem merítettük ki.

Jövőképünk van az ágazat számára. Ebben a jövőképben olyan európai egyetemközi kampuszok rajzolódnak ki, ahol az Európa különféle részeiről érkező hallgatók, munkatársak és kutatók mobilitását semmi nem akadályozza, akik így országokon és tudományágakon átívelő módon közösen új ismeretekkel gyarapíthatják a meglévő tudást. Ez az oktatás, a kutatás és az innováció terén Európa-szerte megvalósuló, hosszú távú strukturális, fenntartható és rendszerszintű együttműködés jövőképe.

Ami nagyravágyó víziónak tűnhet, az részben már valóság: 41 úgynevezett Európai Egyetem létezik. A felsőoktatási intézmények eme ambiciózus transznacionális szövetségei folyamatosan tesztelik, hogy a strukturális, stratégiai és fenntartható együttműködés mely formái lehetségesek a gyakorlatban, és ezek közül melyek a leghasznosabbak a hallgatóik, alkalmazottaik és közösségeik számára.

Az Európai Egyetemek munkájának támogatása és a kezdeményezés további előmozdítása érdekében a Bizottság 2021 novemberében Erasmus+ pályázati felhívásokat tett közzé, összesen 272 millió euró teljes költségvetéssel, ami rekordnak számít. A pályázati felhívásoknak két célja volt: az egyik, hogy már meglévő szövetségeknek nyújtsanak támogatást, hogy folytathassák, sőt kiterjeszthessék együttműködésüket. A másik pedig új szövetségek létrehozásában állt.

A felhívások rendkívüli sikere hűen tükrözi a felsőoktatási ágazat folyamatos lelkesedését és elkötelezettségét.

A mai napon büszkén bejelenthetjük, hogy az Európai Egyetemek 16 már meglévő szövetsége továbbra is részesülni fog az Erasmus+ program jelentette támogatásból. Ezek mintegy 30 új felsőoktatási intézményre terjesztették ki együttműködésüket Európa különböző részeiből, főként olyan városokból, amelyek nem fővárosok, és így különböző és sokszínű régiókat tettek a hálózat részévé.

Ezenkívül az Európai Egyetemek 4 új szövetsége kezdi meg közös útját.

Ez azt jelenti, hogy a 2020-ban már kiválasztott 24 szövetséggel együtt 44 Európai Egyetem lesz Európában.

Ezek összesen 340 felsőoktatási intézményt fognak magukban foglalni valamennyi uniós tagállamból és több Erasmus+-társult országból (Izland, Norvégia, Szerbia és Törökország). Újdonság, hogy az Erasmus+ országain kívül a bolognai folyamatban részt vevő országok, például Ukrajna, az Egyesült Királyság vagy Svájc felsőoktatási intézményeit is bevonhatják szövetségeikbe, bár ezeket az együttműködéseket valamilyen más, az Európai Egyetemeknek nyújtott Erasmus+ finanszírozáson kívüli forrásból kell majd finanszírozni.

Az Európai Egyetemeket mindig is arra ösztönöztük, hogy a tudományos berkeken kívül is hozzanak létre partnerségeket. Ennek eredményeként mintegy 1300 nem kormányzati szervezettel, vállalattal, várossal, helyi és regionális önkormányzattal alakítottak ki együttműködést. Az Európai Egyetemek szövetségeinek a tudás alapját kell képezniük a régiókban és a városokban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szövetségekben társult partnerként közvetlenül részt vevő számos város és régió, amelyek a felsőoktatási intézményekkel együtt intelligens megoldásokat dolgoznak ki a helyi kihívásokra. Az innováció és a vállalkozói szellem központjaiként működő szövetségek előmozdítják a régió fejlődését.

A felsőoktatás szintet lép, amikor mindezen szereplőnek sikerül a diákok javára ötvözniük sokszínű kapacitásaikat és tudásukat.

Mi továbbra is támogatni fogjuk az Európai Egyetemeket abban, hogy a bennük rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki tudják bontakoztatni.

Idővel egyre több kart, tanszéket, oktatót és diákot fognak összekapcsolni, ami azzal jár, hogy egyre több, kihívásokon és transzdiszciplináris megközelítéseken alapuló, innovatív pedagógiai módszert kínálnak, több közös programot hajtanak végre, még inkluzívabbak lesznek és sikeresebben működnek együtt közösségeikkel.

A következő Erasmus+ pályázati felhívást már idén ősszel közzé fogjuk tenni, amellyel ismét finanszírozást biztosítunk a meglévő szövetségek számára és új szövetségek létrehozására. A cél az, hogy az Európai Egyetemek hálózata 2024 közepére már 60 szövetséget foglaljon magában, és a részt vevő intézmények száma több mint 500-ra duzzadjon.

Ezzel párhuzamosan az együttműködés eszközeinek intézményesítésén dolgozunk, tehát például azon, hogy jogi formát adjunk a felsőoktatási intézmények szövetségeinek, és megvizsgáljuk, hogy európai kritériumok alapján milyen lehetőségek kínálkoznak a különféle tanulmányi szinteken közös oklevelek kiadására, amelyekkel elismerést nyernek azok a transznacionális tanulmányi tapasztalatok, amelyeket ezek a szövetségek diákjaik számára kínálnak. Tovább dolgozunk az európai diákigazolvány projekten, hogy a hallgatókat olyan egyedi azonosító dokumentummal tudjuk ellátni, amely egyszerűsíti számukra a mobilitásukkal kapcsolatos adminisztratív folyamatot.

Mindannyian együttműködünk – az Unió, a tagállamok, a régiók és az európai felsőoktatási intézmények – az európai felsőoktatás hatókörének és minőségének javítása érdekében. Európa 17,5 millió diákjának, 1,35 millió oktatójának és 1,17 millió kutatójának – és végeredményben a magunk – érdekében továbbra is minden követ megmozgatunk, hiszen a felsőoktatás felvirágoztatása a közjót szolgálja.

Címlapképünkön a szerzők: Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos és Emil Boc – Kolozsvár polgármestere, a Régiók Bizottságának az egyetemekre vonatkozó európai stratégiával kapcsolatos véleményének előadója.

(A nyertes egyetemi szövetségek listája ezen a linken található, nyertes európai szövetségekben négy magyar egyetem szerepel: Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Neumann János Egyetem és Eötvös Loránd Tudományegyetem.)