Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A 2010-es Új START-egyezmény által lehetővé tett kölcsönös fegyvertelep-ellenőrzést a koronavírus-járvány miatt egészségügyi elővigyázatosságból felfüggesztették, ám az orosz külügyminisztérium hétfői közleménye szerint Oroszország nem csupán a vírus miatt nem kívánja folytatni a megállapodást. Moszkva szerint az ukrán invázió miatt bevezetett amerikai szankciók megakadályozzák az orosz ellenőrök utazását az Egyesült Államokba.
„Az amerikai ellenőrök Oroszországba érkezésének nincsenek hasonló akadályai” – áll a közleményben.
Az amerikai külügyminisztérium nem reagált azonnal arra az állításra, hogy a szankciók egyensúlytalanságot okoztak a nukleáris fegyverek ellenőrzésében. Egy szóvivő szerint az Egyesült Államok elkötelezett az Új START-egyezmény végrehajtása mellett, ám a felek közötti megbeszéléseket bizalmasan kezelik.
Ez az utolsó, még érvényben lévő fegyverzet-ellenőrzési szerződés az Egyesült Államok és Oroszország között, melynek vizsgálati és ellenőrzési záradékait széles körben létfontosságúnak tekintik a kölcsönös bizalom kiépítésében és a nukleáris jellegű félreértések megelőzésében.
Jon Wolfsthal, az Obama-kormányzat nemzetbiztonsági tanácsának fegyverzetellenőrzési és nonproliferációs főigazgatója szerint az Egyesült Államok és Oroszország feszült kapcsolata miatt minden, ami aláássa a stabilitást és a nukleáris kiszámíthatóságot, aggodalomra ad okot. Ugyanakkor a két állam között zajlik az információcsere a nukleáris fegyvereikről, ráadásul az oroszok tartották magukat az Új START-egyezmény azon előírásához, hogy értesítik az Egyesült Államokat a nukleáris arzenáljuk bármilyen mozgásáról vagy állapotváltozásáról.
„Azt mondták nekem, hogy egy májusi napon 18 értesítést kaptak. Soha nem láttak még ennyi értesítést. Úgy tűnik tehát, hogy az oroszok – legalábbis az orosz nukleáris erők –, szándékosan próbálták folytatni a megállapodást a kölcsönös kiszámíthatóság és bizalom érdekében” – fogalmazott Rose Gottemoeller, korábbi NATO-főtitkárhelyettes, a fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkár-helyettes.
Kapcsolt képünkön Vlagyimir Putyin orosz elnök.
