"A VEZETŐ REPUBLIKÁNUS JELÖLTET ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KORÁBBI ELNÖKÉT JÖVŐ HÉT KEDDEN LETARTÓZTATJÁK. TILTAKOZZATOK, VEGYÉTEK VISSZA A NEMZETÜNKET!" – ez a poszt jelent meg a volt amerikai elnök, Donald Trump Truth Social nevű platformján, helyi idő szerint szombat reggel. A volt elnöknek azért kellett a 2021. január 6-ai zavargások, és a tavaly nyári házkutatása után ismét csatába hívnia támogatóit, mert a jelek szerint a manhattani ügyészség vádat tervez ellene emelni, amit ő politikai támadásként értékel.

A vád valószínűleg arról a hallgatási pénzről szól, amit Trump még a 2016-os elnökválasztási kampánya idején fizetett egy pornósztárnak, ami önmagában még nem lenne gond, azonban a jelek szerint a kifizetés a kampánykasszából történt.

A történet a 2000-es évek közepén kezdődött, akkor találkozott Trump és „Stormy Daniels”, vagyis Stephanie Clifford egy golfversenyen, a nő 2011-ben beszélt először arról, hogy lefeküdtek egymással. Később – Clifford elmondása szerint – súlyosan megfenyegették, majd, családja biztonságát féltve egy hónappal a 2016-os elnöválasztások előtt elfogadott 130 ezer dollárt a hallgatásáért cserébe. A manhattani ügyészség öt éve vizsgálja az ügyet, és a jelek szerint mostanra eljutottak odáig, hogy vádat emeljenek a volt elnökkel szemben.

A valóságban maga az ügy persze nem is lényeges.

A manhattani főügyész, a demokrata Alvin L. Bragg bebizonyítaná, hogy a törvény mindenkire, még a hadsereg egykori főparancsnokára is vonatkozik. (Az Egyesült Államokban a főügyészt az adott körzet választópolgárai választják, így az rendszerint valamelyik pártnak a tagja. Ez elsőre furának tűnhet, pedig egyáltalán nem az, elvégre a büntetőpolitika is poltika.)

Donald Trump pedig rásütné az egészet Joe Biden elnökre, aki – bár még nem jelentette be – minden bizonnyal újra indul a választáson jövőre. Trump csapata azon van, hogy bebizonyítsa, a manhattani ügyészség vádja politikai támadás, ami újraválasztásának ellehetetlenítését, de legalább megnehezítését célozza, és – mivel Bragg főügyész Bidenhez hasonlóan demokrata – tulajdonképpen egy politikai ajándék a Fehér Háznak.

Azt, hogy a vádemelés pont kedden történik, nem tudjuk, honnan veszi Trump, ilyet az ügyészség biztosan nem mondott, de az üzenet megtette a hatását, republikánus vezetők szerte az országban beálltak Trump mögé, többek között a képviselőház elnöke, Kevin McCarthy is, aki azt írta Twitteren, hogy a Bragg által folytatott vizsgálat „hatalommal való visszaélés”.

A republikánusok kiállása lehet a másik nagy nyereség, amit Trump elvihet az igazságszolgáltatással való legújabb konfliktusából. Nyilvánosan elítélte a vádakat Vivek Ramaswamy, Trump egyik republikánus kihívója, illetve Mike Pence volt alelnök, potenciális republikánus elnökjelölt. Ami még feltűnőbb, az az, hogy ki nem támadta meg rögtön a hivatalosan még csak nem is ismert vádakat.

Ron DeSantis, aki szintén nem jelentette be még hivatalosan, hogy versenybe száll a 2024-es republikánus jelölésért, de sokan Trump első számú kihívójának tekintik, és a közvélemény-kutatásokban néha még meg is előzi a volt elnököt, egyelőre nem szólalt meg. DeSantisnak van a legnehezebb dolga, több okból is.

Bár Trump már egy ideje nyíltan támadja, ő maga egy rossz szót sem szólt róla (legfeljebb nagyon burkoltan), ha ugyanis el akarja érni, hogy a republikánus törzsszavazók őt jelöljék elnöknek jövőre, szüksége lesz a Trump-szimpatizánsok szavazatainak legalább egy részére, és az ex-elnökből kiábrándult republikánusokra egyaránt. Trumpnak továbbra is elképesztően magas a támogatottsága párton belül, a jelölés elnyeréséhez pedig ez kell, nem az általános elfogadottság – az más kérdés, hogy a választás megnyeréséhez nem elég a republikánus keménymag.

A trumpistákat tehát nem szívesen haragítaná magára DeSantis, ugyanakkor, ha tényleg megtörténik a vádemelés, egy másik problémával is szembe kell néznie. Ha Trump valamiért úgy döntene, hogy nem adja meg magát a New York-i ügyészségnek, és nem repül önként floridai otthonából Manhattanbe, DeSantisnak mint az állam kormányzójának kellene jóváhagynia Trump kiadatását. DeSantis szerepe ebben a jogi procedúrában inkább formális, mégis, választania kellene, hogy engedélyezi-e a riválisa elleni letartóztatási parancsot, magára haragítva ezzel a republikánus kemény magot, vagy megpróbálja őt segíteni, és ezzel kitenni magát a lehetséges jogi ellenlépéseknek.

Trump harcba hívása természetesen nem maradt válasz nélkül, több szélsőséges jobboldali szervezet tervezgeti különféle platformokon, hogyan fogják megvédeni a volt (egyesek szerint ugye nem is volt, hanem minimum örökös) elnököt az igazságszolgáltatás embereitől. Szó van Trump floridai otthona körüli blokádról, és a manhattani ügyészség előtti tiltakozásról is, utóbbi miatt a főügyész elmondása szerint fokozott készültségben vannak a helyi hatóságok.

Trump felszólítását („TILTAKOZZATOK, VEGYÉTEK VISSZA A NEMZETÜNKET!”) ugyanakkor még a leghangosabb támogatói sem visszhangozzák úgy, mint régen. Sem Marjorie Taylor Greene (Georgia), sem Matt Gaetz (Florida) képviselők nem szólítottak fel tiltakozásokra saját platformjaikon. Utóbbi kettő nehézsúlyú szélsőjobbos republikánus korábban feltétel nélküli Trump-hívő volt, ez azonban mostanra lényegében kikopott a pártból, a gond(juk) az, hogy a szavazókból nem.

A keddi vádemelés még egyáltalán nem biztos, a New York Times szerint várhatóan még legalább egy tanú vallomást fog tenni, ami késleltetheti a procedúrát, konkrét időpontról eleve nem beszéltek az illetékesek. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Trump elleni jogi eljárások újabb fejezete leginkább a volt elnöknek kedvez: mozgósítja a törzsszavazóit, megosztja a kihívóit, és még a jelenlegi elnököt is rossz fényben tünteti fel.

Arra tehát egy ideig még biztosan várni kell, hogy bilincsben vigyék el az Egyesült Államok 45. elnökét.