Törökország katonai különítményt küld a Koszovóban működő KFOR-kontingens megerősítésére, reagálva a NATO felhívására – jelentette be az ankarai védelmi minisztérium a Reuters szerint. A különítmény június 4-5-én érkezik meg Koszovóba.

A minisztérium közleményében önmérsékletre intett, és konstruktív párbeszéd megkezdését sürgette a kialakult válság megoldásához, amely veszélyezteti a régió biztonságát és stabilitását.

Helyszíni riport Észak-Koszovóból: akkorára nőtt a katonai jelenlét, hogy csillapodnak a kedélyek

Elülni látszik az észak-koszovói feszültség újabb hulláma, ám ez nem jelenti azt, hogy az albánok és a szerbek bármennyivel is közelebb kerültek volna a több mint két évtizede tartó rendre fellángoló krízis megoldásához. Miközben a KFOR-erők látványos jelenléte elvette a kemény mag rendbontási kedvét, most a másik fél provokációkkal való vádolása kezd divatba jönni.

Május 29-én, hétfőn 27 magyar KFOR békefenntartó katona sérült meg amikor a helyhatósági választások eredménye miatt tiltakozó szerbek rájuk támadtak. A zavargások azt követően robbantak ki, hogy Koszovó szerbek lakta részén több faluban nem ismerik el az áprilisban ott tartott időközi önkormányzati választások eredményét. Zvecan, Leposavic és Zubin Potok polgármestere csütörtökön tette le hivatali esküjét azt követően, hogy áprilisban előrehozott választást tartottak a négy koszovói településen – a negyedik Észak-Mitrovica volt –, mert tavaly novemberben lemondtak az ottani, szerb nemzetiségű vezetők.

A választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így a részvételi arány rendkívül alacsony, mindössze 3,47 százalékos volt (csupán 1657-en voksoltak a 45 ezer választásra jogosult közül), ennek ellenére Pristina és a nemzetközi közösség is érvényesnek nyilvánította a választást, amit a helyi szerbek és Belgrád is elfogadhatatlannak nevezett. A tüntetések elfajultak, és egy idő után a tiltakozó szerbek rátámadtak a rendfenntartó feladatot ellátó NATO-katonákra, köztük magyarokra is.