Tetszett a cikk?

Sikerült összeszámolni a vasárnapi választásokon leadott összes szavazatot, a végleges eredmény nem változott a már ismert részeredményekhez képest.

A vasárnapi lengyelországi parlamenti választásokon a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 7 640 854szavazatot kapott, a szavazatok 35,38 százalékát szerezte meg (2019-hez képest 400 000 szavazattal kevesebbet).

A további szavazatok így alakultak:

A Donald Tusk vezette Polgári Koalíció 6 629 402 szavazatot szerzett, ez 30,70% (2019-hez képest 1,6 millióval több).

A Harmadik Út (Parasztpárt és Lengyelország 2050) 3 110 670 szavazatot, vagyis 14,40%-ot kapott (2019-ben a Parasztpárt önmagában 1,6 millió szavazatot, 8,6%-ot kapott, szövetségese akkor még nem létezett).

Az Új Baloldal 1 859 018 szavazatot kapott, ami 8,61% (2019-hez képest 650 000-rel kevesebb).

A Konföderáció 1 547 364 szavazattal 7,16%-ot szerzett (2019-hez képest 250 000-rel többet).

A részvétel 74,38% volt, jóval több, mint bármikor a rendszerváltozás óta. A csaknem 30 millió választójogosultból 21 596 674 fő ment el szavazni.

Mindez véglegessé teszi: a PiS-é lesz ugyan a legnagyobb frakció, de 196 képviselője kevés a többséghez a 460 fős szejmben, és ezen még az együttműködési szándékot egyébként tagadó szélsőjobboldali Konföderáció 15 képviselőjének csatlakozása sem segítene. A demokratikus ellenzék három csoportja együttesen 249 mandátumot szerzett, ami bőven elég ahhoz, hogy megkapják a többség bizalmát.

Így bár Andrzej Duda köztársasági elnök először valószínűleg a PiS – mint legnagyobb frakció – képviselőjét bízza meg kormányalakítással, de az ő várható kudarca után minden bizonnyal a kormányt 2007 és 2014 között irányító Donald Tusk kerülhet újra a miniszterelnöki székbe egy három, egyenként is több pártból alkotott tömörülésből álló koalíció élén: ezek az általa vezetett jobbközép Polgári Koalíció, a Parasztpárt és a Lengyelország 2050 nevű, szintén jobbközép formáció szövetsége és az Új Baloldal.

Az ellenzék győzött a kétkamarás lengyel parlament felsőházának, a szenátusnak a választásán is. Ott 2019 óta egyetlen fős ellenzéki többség volt, most viszont kétharmados fölény várható. A szenátus hatásköre szűk, de gyorsítani vagy lassítani tudja a törvényhozást.

Olvassa el elemzésünket a lengyelországi választás várható következményeiről!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!