Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Nemcsak az exit pollok, hanem a szépen lassan feldolgozott eredmények is azt sugallják, előbb vagy utóbb, de kormányváltás jön Lengyelországban: ha a Jaroslaw Kaczynski vezette PiS (Jog és Igazságosság) be is gyűjti a legtöbb voksot, többsége nem lesz, és nincs elég voks a náluk is radikálisabb Konföderáció kezében ahhoz, hogy együtt kormányzóképes koalíciót tudjanak kialakítani.
Hiába kéri fel tehát a PiS-ből megválasztott Andrzej Duda elnök egykori pártját kormányalakításra, hacsak a tőle radikálisan távol álló baloldali kispártok nem állnak át hozzá, a döntés a szejm kezébe kerül, ott pedig – lévén a Polgári Koalíció és a baloldaliak vannak többségben – Donald Tusk kerülhet helyzetbe.
A lengyel ellenzék eredményét a demokratikus országok és a sajtó az európai értékek sikereként, a populizmus elleni fordulópontként ünnepli, ami nemcsak az európai integrációnak adhat löketet, de azoknak az ellenzéki pártoknak is, amelyek hasonló üzenetekkel próbálnak megdönteni hasonló rezsimeket – gondolva itt mindenekelőtt Magyarországra.
Agnieszka Bejma elemző: A fő különbség a lengyel kormány és ellenzék között az EU-hoz való viszony
Az EU-pártiság és az EU-ellenesség között kell vasárnap választaniuk a lengyeleknek; a fiatalok közül a nők inkább a baloldalt, a férfiak pedig a szélsőjobbot preferálják - magyarázta Agnieszka Bejma, a Varsói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudomány tanszékének adjunktusa.
A teljes kép azonban ennél jóval árnyaltabb:
bár kevés embernek fájhatnak annyira a lengyel események, mint Orbán Viktornak, koránt sincs kész a recept arra, hogy ellene is bevessék – s mi több, igazán csak a következő hónapokban kell figyelnie Magyarországnak.
Szög a V4 koporsójában, szoruló hurok a magyar kormány nyakán
Az mindenesetre biztos, hogy akkor is lesz mit ünnepelni, ha leül a hurráoptimizmus.
