Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
A Biden kormány nem köti feltételekhez Izrael támogatását – írja a Politico vezető amerikai tisztviselőkre hivatkozva. Ez azért is érdekes, mert korábban Joe Biden mindezt még megfontolandó gondolatnak tartotta, ám néhány nappal később a lapnak a tisztviselők egybehangzón állították, hogy ilyesmiről szó sincs.
Egyikük Biden korábbi válaszát azzal próbálta árnyalni, hogy az elnököt nem a progresszív érzelmek, hanem az izraeli kormányfővel szembeni privát ellenérzései motiválták, mivel egyáltalán nem elégedett zzal, ahogyan az izraeli kormányfő vezeti az országot.
Ugyanakkor Biden kijelentése olaj lehet a tűzre abból a szempontból, hogy a Demokrata Párt balszéle gyakorlatilag az izraeli-palesztin háború kirobbanása óta követeli, hogy vonják meg Izraeltől a támogatást, mivel a zsidó állam válogatás nélkül bombáz le mindent a Gázai üövezetben, nem törődve a civilek testi épségével.
Ráadásul a normál ügymenet egyébként is az volna, hogy az USA – ahogyan a többi szövetségesével szemben eddig is csinálta – addig támogat államokat, amíg azok az amerikai és a nemzetközi törvényekre is tekintettel vannak. Izraellel szemben azonban nincs ilyen elvárás.Többfelé hasadt az amerikai társadalom a gázai háború miatt, és ennek Biden ihatja meg a levét
A gázai háború és Izrael támogatása elfelejtett vagy eddig rejtett törésvonalakat hozott elő az Egyesült Államokban, ahol Joe Biden demokrata elnöknek inkább a saját pártjával gyűlik meg a baja, mint az ebben a kérdésben egységet mutató ellenzéki republikánusokkal.
A demokraták azt követően álltak ki a feltételszabás mellett, hogy korábban a kormányt arra próbálták rávenni, hogy támogasson egy tartós tűzszünetet a felek között. A kormány viszont a most érvényben lévő fegyverszünetet használja fel arra, hogy győzködi Izraelt, miszerint a későbbiekben nagyobb körültekintéssel járjon el a gázai offenzívája során. Azaz Washington azzal kalkulál, hogy az IDF folytatni fogja a támadását, ami azt is jelenti, hogy a tűzszünet lejártát követően a civilekkel zsúfolásig telt Dél-Gáza következik.
A konfrontációm a demokraták balszárnyával árthat Biden elnök újrázási esélyeinek is, mivel például a billegő államnak tekinthető Michiganben már kijelentették, hogy nem fogják támogatni Bident az elnök Izrael-politikája miatt.
Persze nem ez az első eset, hogy Joe Biden önjáró üzemmódba kapcsolva nem egészen azt mondja, amit korábban a stábjával leegyeztetett. Legalábbis erre lehet következtetni abból, amikor tavaly egyszer csak elkezdett arról beszélni, hogy Putyin nem maradhat hatalmon, majd gyorsan a Fehér Háznak kellett kiadnia egy pontosítást, miszerint a látszat ellenére az elnök nem egy orosz rendszerváltásról beszélt.
A másik hasonló elszólása Bidennek alig néhány hete történt, amikor a Hszi Csin-pinggel való találkozóját követő sajtótájékoztatón lediktátorozta a kínai vezetőt. Hogy ebben mennyire volt igaza, az most mellékes, különösen annak tükrében, amit Antony Blinken külügyminiszter arcáról le lehetett olvasni, miszerint nem biztos, hogy ezt a verziót egyeztették le az elnökkel korábban.
