Donald Trump republikánus elnökjelölt Ukrajnával kapcsolatos álláspontja „nem olyan fekete-fehér, mint azt egyesek gondolják” – idézi a Politico Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek (képünkön) egy interjúban tett kijelentését.

Nemzetközi szinten ugyanis sokan gyanítják, hogy Trump Vlagyimir Putyin orosz elnök kreatúrája, aki korábban már „zseninek” és „okosnak” nevezte a Kreml urát az ukrajnai inváziója miatt. Trump csak tovább erősítette ezt az elképzelést azzal, hogy a hozzá hű republikánus képviselők hónapokon át késleltették a Kijevnek nyújtandó segélyek kongresszusi jóváhagyását.

Sikorski azonban azt állította, hogy a kép ennél árnyaltabb, miközben Lengyelország szélesebb körű diplomáciai erőfeszítéseket tesz, hogy megpróbálja felhívni Trump figyelmét a Putyin jelentette veszélyekre.

„Donald Trumpnak igaza volt, amikor mindannyiunkat Európában arra sürgetett, hogy többet költsünk a védelemre” – mondta az Axel Springernek, a POLITICO anyavállalatának adott interjújában, hozzátéve, hogy Trump mindenkinél előbb kezdett páncéltörő rakétákat szállítani Ukrajnának, még a háború kitörése előtt.

Lengyelország számára – Oroszország ukrajnai előretörése következtében – az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségének bármilyen gyengülése egzisztenciális fenyegetést jelent, és Varsó minden eszközzel igyekszik elbűvölni Trumpot, mielőtt az visszatérne a Fehér Házba.

Trump ugyanis azzal fenyegetőzik, hogy nem védi meg azokat az európai országokat, amelyek nem költenek eleget a védelemre. Lengyelország katonai kiadásokkal kapcsolatos álláspontja azonban zene az újrázásra készülő politikus füleinek. Varsó a bruttó hazai termékének mintegy 4 százalékát költi védelemre – ami a NATO-célkitűzés kétszerese –, és azt kéri, hogy a szövetség emelje a célértéket 3 százalékra.

Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a lengyel erőfeszítések hatással lehetnek Trump gondolkodására. Miután e hónap elején New Yorkban találkozott Andrzej Duda elnökkel, Trump megjegyezte, hogy Ukrajna „túlélése és ereje” egyaránt fontos az Egyesült Államok számára, és hogy „végig Lengyelország mögött áll”.

Sikorski azt is megjegyezte, hogy Trump végső soron nem tiltakozott az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros csomag ellen, ami arra utal, hogy a volt elnök hozzáállása Ukrajnához változik.

„Remélem, hogy Trump elnökjelölt belátta, hogy ez az Ukrajna megsegítésével szembeni ellenállás valójában nem népszerű az Egyesült Államokban és hogy árt az újraválasztási esélyeinek” – mondta Sikorski.

A külügyminiszternek nincsenek kétségei afelől, hogy a Lengyelországra leselkedő orosz fenyegetés ismét igen valóságossá vált.

„Az elmúlt 500 évben Oroszország sokszor megtámadta Lengyelországot” – mondta Sikorski és hozzátette, hogy egyáltalán nem lepné meg, ha ez most is bekövetkezne.

Bár a lengyel külügyminiszter biztos benne, hogy az oroszok elveszítenének egy NATO-val szembeni háborút, mivel a Nyugatot sokkal erősebbnek tartja Oroszországnál, de arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad feltételezni, hogy minden úgy fog alakulni, ahogyan szeretnénk.

Egy ukrajnai győzelem csak fokozná Oroszország hódítási étvágyát. „Két választásunk van: Vagy egy legyőzött orosz hadsereg az ukrán határokon kívül, vagy egy győztres orosz haderő a lengyel határon. Putyin pedig az utóbbi esetben azt tenné, amit Hitler is csinált Csehszlovákiával. Fogná az ukrán ipart, az ukrán népet és a további háborús céljai szolgálatába állítaná őket” – mondta.

Sikorski ezután felidézte, hogy az 1939-ben Lengyelországra támadó német tankok fele valójában cseh gyártmány volt (a valóságban kevesebb mint a 10 százalékát tették ki a német inváziós haderőnek, de a háború elején a gyenge minőségű korai német tankokkal szemben magasabb minőséget képviseltek – a szerk). Ezután kijelentette, hogy Putyin Ukrajna elfoglalásával csak erősödik és ezáltal nagyobb  kihívást fog jelenteni. „Jobb ha még Ukrajnában megállítjuk Putyint 5-700 kilométerre keletre a határainktól” – mondta Sikorski.

Ami az árnyalást illeti, hasonlóan látta a helyzetet Rácz András Oroszország-szakértő is tavaly ősszel, amikor az Egyensúly OIntézetnek a vilniusi NATO-csúcsról rendezett konferenciáján beszélgettünk vele. Rácz szerint nem kellene készpénznek venni, hogy Trump elnökként megszüntetné Ukrajna támogatását, hiszen az ő kormányzata 2016 és 20 között lényegesen keményebb kezű oroszpolitikát folytatott, mint ami Obama alatt volt. A szakértő azt nyilatkozta lapunknak akkor, hogy nem tartja valószínűnek, hogy egy esetleges Trump-adminisztráció teljes egészében megszüntetné Ukrajna támogatását, már csak azért sem, mert azzal minden eddig adott támogatás is füstbe menne. Egy ilyen jellegű kiszállást pedig a jelenlegi hadihelyzet nem indokol.