A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Az Egyesült Államok közepes, mintegy 2500 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket tervez Németországba telepíteni. Olaf Scholz német kancellár (nyitóképünkön) az amerikai lépést az Oroszország felől érkező fenyegetéssel indokolta csütörtökön a washingtoni NATO-csúcstalálkozón.
“Tudjuk, hogy hihetetlen felfegyverkezés ment végbe Oroszországban európai területet fenyegető fegyverekkel” – mondta, és sokáig tanakodtak azon, hogy a NATO védelmi pajzsa mellett miként tudnának hagyományos fegyverzettel való elrettentéssel reagálni erre. A nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek telepítését már tavaly belefoglalták Németország első nemzetbiztonsági stratégiájába. “Ezért illik bele az Egyesült Államok döntése pontosan ebbe a stratégiába, amelyről már hosszabb ideje nyilvános vita zajlik.”
Az Egyesült Államok a hidegháború óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Minderről Berlin és Washington szerdán állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Scholzot, aki az 1980-as években fiatal szociáldemokrataként egyebek között Pershing II amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi telepítése ellen tüntetett, újságírók most arról kérdezték, hogy számít-e ellenállásra ilyen jellegű fegyverek újbóli telepítésével kapcsolatban saját pártjának soraiból.
“Ez a döntés hosszabb ideje előkészületben volt, és nem számít igazi meglepetésnek azok számára, akik biztonsági és békepolitikával foglalkoznak” – mondta. Ráadásul mindez a német kormány, a nyilvánosságban megvitatott, biztonsági stratégiájába illeszkedik – tette hozzá.
A NATO-csúcs zárónyilatkozatába Ukrajna tartós és feltétel nélküli támogatását is belefoglalták, a szöveg szerint az orosz agresszió által sújtott ország helye az észak-atlanti katonai szövetségben van. A nyilatkozat pontjai szöges ellentétben állnak a „békemissziót” folytató Orbán Viktor nyilatkozataival, amelyek inkább Ukrajna kapitulációját szorgalmazzák, ugyanakkor a magyar kormányfő is aláírta a dokumentumot. Minderről itt írtunk bővebben:
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
