Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter Teheránba látogatott, ahol többek között az ország új elnökével, Maszúd Peszeskjánnal és az Izrael elleni hadművelet kidolgozásáért felelős iráni tábornokkal is egyeztetett.
Modern légvédelmi rendszereket szállítanak az oroszok a háborúra készülődő Iránnak – írja iráni forrásaira hivatkozva a New York Times.
Az értesülés megbízhatóságát alátámasztja a tény, hogy hétfőn Teheránba látogatott Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter, aki most az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára. Sojgu az iráni fővárosban megbeszélést folytatott az ország új elnökével, Maszúd Peszeskjánnal és az Izrael elleni hadművelet kidolgozásáért felelő Mohammad Bagheri dandártábornokkal is.
Az amerikai lapnak két iráni forrása (egyikük a Forradalmi Gárdában szolgál) is megerősítette, hogy Teherán modern légvédelmi rendszereket kért az oroszoktól, akik meg is kezdték azok leszállítását.
Sojgu persze a nyilvánosság előtt iráni látogatása alatt semmi ilyesmiről nem beszélt, ugyanakkor nem lehet véletlen, hogy az Izrael elleni háborúra készülő síita állam vezetése a legmagasabb szintű fogadtatásban részesítette az egykori orosz védelmi minisztert.
Ez természetesen azt is jelzi, hogy Moszkva és Teherán szövetségét nem kezdte ki az utóbbi kardcsörtető közel-keleti politikája. Ezt maga Sojgu is megerősítette, amikor az iráni állami televíziónak kijelentette, hogy teljes együttműködésre törekszenek Iránnal a regionális kérdésekben.
Az amerikai lap azt is megjegyezte, hogy bár Oroszországot fontos kereskedelmi és kulturális kötelékek fűzik Izraelhez is, ám az ukrajnai háború miatt az orosz vezetés nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Teherán jóindulatát, ugyanis szüksége van az iráni drónokra a hadműveletek folytatása érdekében.
Ugyan a cikk nem említi, hogy milyen típusú légvédelmi rendszereket szállítanak az oroszok Iránnak, ám azt tudni lehet, hogy Teherán már most rendelkezik több szovjet gyártású SZ-200-as és SZ-300-as légvédelmi rendszerrel. Így egyáltalán nem valószínűtlen, hogy a modern kitétel alatt a széria jelenlegi, már orosz gyártású fejlettebb típusát, az SZ-400-at értették.
Ez azért is elképzelhető, mert amikor áprilisban az irániak rakéta és dróntámadást intéztek Izrael ellen, válaszként az izraeliek egy iráni SZ-300-as rendszert lőttek ki.
Mint korábban megírtuk, Irán bosszút esküdött, miután július végén merényletet követtek el a Hamász Teheránban tartózkodó politikai vezetője, Iszmail Hanije ellen és Bejrútban a Hezbollah egy magasrangú vezetője, Fuad Sukr ellen is. Bár Izrael csak az utóbbiért vállalta a felelősséget, Iránt ez nem tántorította el, a támadási szándékát még meg is üzente Izraelnek Szijjártó Péter magyar külügyminiszteren keresztül.
(Képünkön Szergej Sojgu és Maszúd Peszeskján iráni elnök augusztus 5-i találkozója látható. Forrás: Anadolu via AFP)
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
