A húszik egyszerre támadják a szaúd-arábiai olajipari infrastruktúrát és a jemeni Taiz városát. Rijád és a szövetségesei sem akarnak egy kiterjesztett háborút, de anélkül nem úgy tűnik, hogy az iszlamista lázadókat meg lehetne állítani. Egy Irán-szövetséges állam pedig senkinek sem hiányzik a fő kereskedelmi útvonalak közvetlen közelében.
Trump helyzete a Közel-Keleten és azon túl, Franciaország zűrzavarban. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Az orosz elnök az iráni államfővel találkozott.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika egyre inkább az Irán körüli konfliktus hatása alá kerül. A régió politikáját Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rivalizálása és Izrael helykeresése is alakítja.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A világgazdaság lassulásától tart a Reuters szakértője.
A Pentagon növeli a közel-keleti térségben állomásozó légiflottájának létszámát, ugyanakkor kérdéses, hogy van-e az USA-nak elegendő erőforrása egy elhúzódó háborúhoz.
Az amerikai elnök állítja, produktív tárgyalást folytatott a felekkel, nem sokkal azután, hogy Izrael elfoglalt egy dél-libanoni XII. századi erődöt.
A támadásban sem ember, sem a reaktorok nem sérültek.
Az USA fenntartotta saját blokádját, így Irán a hétvégén újra lezárta a stratégiai jelentőségű átjárót. Úgy tűnik, az USA és Irán is nyeregben érzi magát, így napokkal a tűzszünet vége elött ismét zsákutcába jutottak a próbálkozások a tárgyalások folytatására. Teheránban még mindig úgy vélik, az idő nekik dolgozik, de a szoros amerikai blokádjával az is kiderült, a tengeri átjáró kétélű fegyver, és Irán gyenge pontja a gazdaság.
Izrael ingoványos talajra lépett: Dél-Libanon megszállása korábban sem hozott tartós békét, az invázió a Hezbollah újbóli megerősödéséhez vezethet. A bejrúti kormány történelmi válaszúthoz érkezett: lefegyverezné a síita szervezetet, és szakítana Iránnal.
A bizonytalan biztonsági helyzet miatt más közel-keleti térségekben is történhet módosítás a következő napokban.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő megerősödve kerülhet ki az Irán elleni háborúból, de a végkifejlet számára sem kockázatmentes. Az amerikai és az izraeli érdekek sem esnek egybe, az USA és öbölbeli szövetségesei számára pedig nincs győzelmet jelentő kiút.
Az amerikai elnök már most kiszervezné a bombázás utáni takarítást, de egyelőre senki sem túl lelkes. A háború lezárásába Irán is beleszólást követel, de gondot okozhat az is, hogy a Közel-Kelet egyáltalán nem úgy változik, ahogy az USA szeretné.
A magyar kormány továbbra is igyekszik gépet biztosítani a hazautazóknak, de már a Flydubai és az Emirates is indít járatokat Dubajból, így a menetrend szerinti hazajutásra is van lehetőség.
A konfliktus „nagyon hamar véget érhet” az elnök szerint, mivel Irán mindent elvesztett.
Videókonferenciát tartott az Európai Unió vezetése a Közel-Kelet több országának állam- és kormányfőivel az iráni háború legújabb fejleményeiről, az energiaellátás biztonságáról és a térség stabilitásáról. A megbeszélésen részt vett António Costa és Ursula von der Leyen, valamint Jordánia, Egyiptom, Bahrein, Libanon, Szíria, Törökország, Örményország, Irak, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és Omán vezetői.
Az éjszaka folyamán 80 izraeli repülőgép 230 bombát dobott le különböző iráni katonai célpontokra.
Ukrajna, Irán, Izrael, Szaúd-Arábia, Libanon – van, ahol már évek óta, máshol csak szűk egy hete van háborús helyzet, ez pedig kihathat az április 12-i választásra is, hiszen ezekben az országban lehet elvileg külképviseleten szavazni. De tényleg lehet majd?
Tabukat és a nemzetközi jogot átlépve indított háborút Irán ellen az USA és Izrael. A támadók végső célja nem látható, Ali Khamenei likvidálása a teheráni rezsimnek még nem vet véget. Az öbölbeli arab országokkal szembeni válaszcsapások már az első napokban regionálissá szélesítették a háborút.
