Donald Trump szerint a Hezbollah és Izrael is a harcok leállítását ígérte
Az amerikai elnök állítja, produktív tárgyalást folytatott a felekkel, nem sokkal azután, hogy Izrael elfoglalt egy dél-libanoni XII. századi erődöt.
Az amerikai elnök állítja, produktív tárgyalást folytatott a felekkel, nem sokkal azután, hogy Izrael elfoglalt egy dél-libanoni XII. századi erődöt.
HVG
A támadásban sem ember, sem a reaktorok nem sérültek.
HVG
Az USA fenntartotta saját blokádját, így Irán a hétvégén újra lezárta a stratégiai jelentőségű átjárót. Úgy tűnik, az USA és Irán is nyeregben érzi magát, így napokkal a tűzszünet vége elött ismét zsákutcába jutottak a próbálkozások a tárgyalások folytatására. Teheránban még mindig úgy vélik, az idő nekik dolgozik, de a szoros amerikai blokádjával az is kiderült, a tengeri átjáró kétélű fegyver, és Irán gyenge pontja a gazdaság.
Izrael ingoványos talajra lépett: Dél-Libanon megszállása korábban sem hozott tartós békét, az invázió a Hezbollah újbóli megerősödéséhez vezethet. A bejrúti kormány történelmi válaszúthoz érkezett: lefegyverezné a síita szervezetet, és szakítana Iránnal.
A bizonytalan biztonsági helyzet miatt más közel-keleti térségekben is történhet módosítás a következő napokban.
HVG
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő megerősödve kerülhet ki az Irán elleni háborúból, de a végkifejlet számára sem kockázatmentes. Az amerikai és az izraeli érdekek sem esnek egybe, az USA és öbölbeli szövetségesei számára pedig nincs győzelmet jelentő kiút.
Az amerikai elnök már most kiszervezné a bombázás utáni takarítást, de egyelőre senki sem túl lelkes. A háború lezárásába Irán is beleszólást követel, de gondot okozhat az is, hogy a Közel-Kelet egyáltalán nem úgy változik, ahogy az USA szeretné.
A magyar kormány továbbra is igyekszik gépet biztosítani a hazautazóknak, de már a Flydubai és az Emirates is indít járatokat Dubajból, így a menetrend szerinti hazajutásra is van lehetőség.
MTI
A konfliktus „nagyon hamar véget érhet” az elnök szerint, mivel Irán mindent elvesztett.
MTI
Videókonferenciát tartott az Európai Unió vezetése a Közel-Kelet több országának állam- és kormányfőivel az iráni háború legújabb fejleményeiről, az energiaellátás biztonságáról és a térség stabilitásáról. A megbeszélésen részt vett António Costa és Ursula von der Leyen, valamint Jordánia, Egyiptom, Bahrein, Libanon, Szíria, Törökország, Örményország, Irak, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és Omán vezetői.
EUrologus
Az éjszaka folyamán 80 izraeli repülőgép 230 bombát dobott le különböző iráni katonai célpontokra.
Ukrajna, Irán, Izrael, Szaúd-Arábia, Libanon – van, ahol már évek óta, máshol csak szűk egy hete van háborús helyzet, ez pedig kihathat az április 12-i választásra is, hiszen ezekben az országban lehet elvileg külképviseleten szavazni. De tényleg lehet majd?
Tabukat és a nemzetközi jogot átlépve indított háborút Irán ellen az USA és Izrael. A támadók végső célja nem látható, Ali Khamenei likvidálása a teheráni rezsimnek még nem vet véget. Az öbölbeli arab országokkal szembeni válaszcsapások már az első napokban regionálissá szélesítették a háborút.
Drasztikusan megugrott a charterjáratok és magángépek iránti kereslet. Reálértéken a második világháború kitörése óta nem volt ilyen magas a jegyek ára.
HVG
Az izraeliek betörtek Dél-Libanonba, Donald Trump pedig bosszút ígér a rijádi amerikai nagykövetség megtámadásáért. Hírek a háború negyedik napján.
Hétfőn ülésezett az Európai Bizottság Biztonsági Kollégiuma, amely az iráni és közel-keleti helyzet alakulását, valamint annak európai uniós következményeit tekintette át – értesült az EUrologus. A testület az egyre súlyosbodó regionális feszültségek lehetséges gazdasági, energetikai, biztonsági és migrációs hatásaira fókuszált.
EUrologus
A magát a béke elnökének nevező Donald Trump a második mandátuma alatt eddig hét országban indított katonai akciót, Iránra egy éven belül másodszor csapott le. Az elnyomó, terrort támogató teheráni rezsim lefejezését sokan ünneplik, de senki nem tudja, innen hova visz a győzelmeitől megrészegedő Trump útja.
A legutóbbi, lényegében megtorlás nélkül hagyott amerikai beavatkozással ellentétben ezúttal regionális háborúhoz vezetne, ha az USA megtámadná Iránt. Az USA jelentős haderőt vont össze Iránnál, de Trump elnök állítólag még nem döntött a hogyan továbbról.
HVG
A hadihajók az ázsiai-csendes-óceáni térségből indultak útnak, miután fokozódtak a feszültségek Irán és az Egyesült Államok között.
HVG
„Irán határozottan fog reagálni, ha támadás éri, a lehető legkeményebben reagál” – állította egy névtelenséget kérő magas rangú tisztviselő.
HVG